2010. december 22.

Jó hírek

Mától hosszabbodnak a nappalok, elindult a nap felfelé. Fél évig örülhetünk: holnaponként világosabb lesz. Egy évig nem fog olyan alacsonyan delelni a Nap mint tegnap. Nyugodt szívvel állítom, mert ezt is törvény (fizikai) garantálja, a fizikusok több mint kétharmada megszavazta.

A kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége miatt hozzáteszem, hogy a déli féltekén fordítva jelentkeznek a dolgok, lévén, hogy minden pillanatban pontosan a Föld felszín felén van világos. Megint csak félig rossz hír, nálunk ugyanis jobb mint odaát. A rossz ráadásul kevesebb embert érint, arrafelé kevesebben laknak, alatta vagyunk a húsz százaléknak.

Biztos ami biztos: még egy jó hír, új étlapról lehet választani az iFben. Olcsó, finom kaják, például szarvaspörkölt túrós csuszával, limetorta, mind a kettő zseniális! Gyertek enni, inni, zenét hallgatni, kiállítást nézni!
_

2010. december 10.

Fénykép

".. szabad-e
a mindennapi életet
nem-mindennapi szemmel nézni?" (Petri György)

A képen Jacqueline de Pré és Daniel Barenboim látható, valamikor a hetvenes években. (A cellómak is
neve van: Davidov Stradivarius). Barenboim (ma egy őszhajú úr) 1966-ban ismerkedett meg és 1967-ben vette feléségül Jacqueline-t aki a hatnapos háború hírére minden előjegyzését lemondta, Jerusalembe utazott Daniel-lel, áttért a zsidónak és a Nyugati Fal-nál megesküdtek. Zene, film, zene. Aztán 1971-től jelentkeztek a betegség tünetei és 1973-ban diagnosztizálták nála sclerosis multiplexet. Hamarosan fel kellett hagynia a zenéléssel és 1987-ben meghalt.

Barenboim -a wikipedis szerint- spanyol, argentin, izraeli állampolgár és van palesztin útlevele is.

Ez a világ a lehetséges világok egyik legjobbika. Az én belátásomnak ijesztően zavaros. Jobb lenne a szépet (Jacquline de Pré mosolya a a következő you tube film végén) kimazsolázni. Elgar concerto.
_

2010. december 9.

Jagodics Pince Kőszegi Blauburger

Jazz, bor és iF. Geröly Tamás (a camping dobszerkós kitűnő dobos barátunk) közvetítette az iFbe Kőszeg Város borát a Jagodics Tamás által a Borsmonostori dűlőben termő szőlőből készített Kőszegi Blauburgert. A blauburger fajtát egy Dr.Fritz Zweigelt nevű nemesítő 1923-ban nemesítette a kékoportó és a kékfrankos keresztezésével. Egy másik általa 1922-ben létrehozott fajta már megkapta a Zweigelt nevet, a Dr Fritz nem hangzik jól, így lett Blauburger.

A Jagodics blauburger (gondolom a zárt, héjon történő acéltartályban való erjesztés miatt) nagyon blau. A mélysötét szín igazán meggyőző és csupa kellemes íz jutalma a bátornak aki az iFben bont egy palackot. Jagodics Tamás sok rangos díjat nyer boraival, amiket két hektáros birtokán készít, például a Kőszeg Város bora címet éppen ezzel a borral. Van már az iFben Tapolca és Kőszeg Város Bora is (Szentgyörgy-hegyi Cabernet Sauvignon Barrique Horváth Pince). Jövő szerdán kitalálunk hozzájuk valami finomat!
-

2010. december 7.

1978

Tíz éves az új gazdasági mechanizmus, Farkasházi apuka a Dózsa stadionban azt gügyögi kisfiának: "Nézd Bencike, ott teniszezik a Biszku bácsi!" Törőcsiket és Nyilasit kiállítják az Argentina elleni VB csoportmérkőzésen. Trabant és Zsiguli. Örökké huszonévesek leszünk, hiszen ennél öregebbnek már nem lehet sőt, nem is érdemes lenni. Tízévesekről sem tudunk.

Pedig Juhász Gábor(ka) tízévesen Volán bérlettel utazik Pécsett. Így emlékszik ma (tavaly, még egy év elment): "Mi Pécsett éltünk, bátyám érettségizett, talán már vőlegény volt, én kosárlabdáztam, apu néha énekelt, anyu olyan halsalátákat készített, amilyeneket csak az észtek tudnak. A szomszéd mosta a Zsiguliját az utcán, sütött a nap, volt biciklim." Amerika nem létezik, de Leo Fender 1949-ben fejlesztett elektromos gitárját Telecastereket gyártanak.

"2009-ben egy 1978-as telecasteren játszik a duhaj, hedonista észt (J.G.) és a lemez címe ez az évszám. Idén Mikuláskor pedig az Év Jazz Lemezének választják 1978-at a kritikusok.

Blue forget-me-not (emlékezz rám borongva, amikor majd fehér blogot írunk)!
_


2010. december 5.

Coq au vin (vörösboros kakas)

Sári néni kakasa nem tudta, hogy a madarak gyengék az emberek kicsinyei pedig félelmetes óriások, vagy fordítva, én nem tudtam, hogy nem minden madárka félénk. Mindenesetre önvizsgálatra kényszerültem, amikor a kakas a tyúkokkal ellentétben nem rebbent félre az utamból, hanem vehemensen megtámadott a családjának fenntartott területről szégyenszemre elkergetett. Őszintébben szólva Sári néni az anyósom volt, és nekem is volt már kicsinyem akkor.

Később láttam a Szilvi-Mocsi házaspár Kamerun nevű kutyáját menekülni Szilviék két gúnárja elől. Eleinte hősiesen tartotta a szájában ez egyik gúnár nyakát, de a másik addig sziszeget, csipkedte a kis fenekét, amíg menekülőre fogta, libák meg fúriákként kergették. De ettől még a kakas és liba finom, a tányéron már nem támad.

Szóval egy nagy edényben, vajon, sonka szeletekkel megpirítjuk az egybe (kopasztott konyhakész) kakast, mellé teszünk mindenféle zöldséget (a szokásost és padlizsánt, cukkinit, narancsot stb.) fűszerezzük (kakukkfű, rozmaring, fokhagyma, boróka, borsok (provencei keverék)), leöntjük finom vörösborral (lepje el!) és
lassú tűzön minimum hat órát főzzük . A kakast aztán kivesszük, (mi leszedtük a húst a csontokról), azt a finom levet megturmixoltuk, az lett a mártása. Főtt krumpli és Beaujolais Nouveau-t adtunk hozzá.

Most szerdától sólet jön a boros vacsorához.
_

2010. november 29.

Formulák

Matekkal népszerűsíteni a kávéházat, ez az ötlet csak egy reménytelen ötletekben is bízó őrült ötlete (inkább kevesebb, két-let, kétség, egylet... semmi, na hagyjuk is) lehet. Matematikusokról, matematikáról sztorizgatni szerintem vonzhatja a kattintásokat és máris fogy a Szekszárdi Kadarka az iFben (de az üzemanyag -kávé és cigaretta- mindenképp). Ha ügyesebb hacker lennék, tennék két kattintási lehetőséget is a képre, egyiket Edward Frenkel formulájára (ezt maga a tudós kalligrálta a pocakocskára), a másikat alatta a kevésbé érdekes háttéren látszó, de mindenestre könnyebben érthető, ámulatba ejtő formulára. Aztán számolnám a google analytics-on a kattintásokat. (Így csak egy kattintási lehetőség jutott a képre).

Az alsó, feltételezem kevesebb érdeklődést kiváltó kép Srinivasa Ramanujan egyik megálmodott formulája, amit G. H. Hardy (akkoriban a legnagyobb számelmélész) egy szép napon, váratlanul, postán kapott Indiából és feltételezem döbbent ámulattal nézegetett. Hihetetlen, hogy ilyesmiket álmodjon-irogasson valaki. De ha mégis az a (ide csak elszántak kattintsanak!) Hardy -Ramanujan formulát is megálmodja, ami még elképzelhetetlen is.

Frenkel formulájához hozzászólni nem tudok, de remélem, hogy sokan megpróbálják majd felfejteni a titkát, vagy a halál nélküli szerelem formulájához jutnak, vagy egyesítik végre a reletivitás- és kvantumelméletet.

Tessék jönni az iFbe, nemcsak a nyugdíjpénztárak mennek így tönkre!

_

2010. november 25.

Jól elrontani: a Tarte Tatin

Rosszul elrontani könnyű, (hogy ne legyen nyelvi okokból félreértés: rosszra elrontani. Mert jogos kérdés, ha valamit jól elrontunk, az végül jó lesz vagy rossz? A taoista történetekben harmadik módon is keveredik a jó-rossz, addig történnek a szerencsétlennel a rossz dolgok, amíg boldog lesz, szemben a szerencséssel, akivel csupa szerencse esik meg, míg bele nem pusztul).

Szóval a mese az hogy a Tatin nővérek egyike túlsütötte az almatortát, menteni a menthetőt megfordította: a vendégek nagy megelégedésére. (Jól elrontotta? Vagy rosszul?) Azóta a francia konyha egyik legnevezetesebb Tarte-ját úgy készítik, mintha elrontanák: a karamelles, lédús almára teszik a tésztát, úgy sütik, a végén borítják tálra. Szerencsés esetben nem egy (finom de csúnya) tésztás-almás keveréket készítettünk égési sérülések árán, hanem a könnyű arany színű tészta lédús alma és vaníliás karamell emlékezetesen finom együttesét.

A Beaujolais vacsora végére ezt ajánljuk vendégeinknek jövő szerdára is!


http://www.jamieoliver.com/recipes/pastry-cake/the-world-famous-tarte-tatin
_

2010. november 19.

Wassily Kandinski és a Váczi Eszter Quartet ismerősök

Ha tetszik lájkoljátok! 1902-ben született Breuer Lajos Marcell Pécsett, (azon a környéken Siklóson sokat nyaraltam Breuer Pista bácsi nagybátyámnál. Kár, hogy nincs meg az akkori arckönyv, ellenőrizni a kapcsolatot a két Breuer között). Építész lett, együtt dolgozott a Bauhausban Wassily Kandinski-val. Bicikli csövek inspirálták egy szék megtervezésében. Jól nézett ki, kényelmes is volt, nem látszottak hegesztések! tetszett Kandinski-nak. Készült hát a festő tanszéknek is mintadarab.

A széket szabadalmaztatta. Volt összecsukható változata is, megjegyzem Pista bácsi is a favázas, összecsukható nyugágyban szeretett Szabad Európát hallgatni, (nem a Komjáthyt, inkább a cigányzenét szerette, hanem a híreket).


A széket egy olasz gyártója Gavina nevezte el Wassily széknek. Az első gyártó a Thonet gyár volt. Olyan 80 évvel később, Gátos Bálint, a kiváló basszus játékos és grafikus, a Váczi Eszter Quartet iFbeli koncertjéhez tervezett plakátot. Az iF széket a Wassily szimbolizálja. Foglaljatok helyet december 1-re: Váczi Eszter Quartet az iFben!

Forrás: wikipedia, tessék támogatni! http://en.wikipedia.org/wiki/Wassily_Chair
_

2010. november 17.

Jó pillanatok

Vannak a vendéglős létnek jó pillanatai. Ricsi szakács rám parancsolt, hogy hozzak csipkebogyót a sütőtöklevesbe. Pitypang kutya ismer jó helyeket a Hármashatárhegyi Repülőtéren, elvezetett oda, a tüskékben történő kurkászást már nem vállalta. A vadrózsa-csipkebogyó tüske a maga szempontjából remek dizájn, elég hozzáérni, máris beakadt a bőrbe, onnan már csak befelé fog menni. Ezer más baj is van a melóval, de novemberi tavasz, felhőjáték, varjúkárogás stb. Ezek a vendéglős lét szép pillanatai.

Amikor kiderül, hogy a cézársaláta mellett a borvacsora nem rúg labdába, azok a kevésbé felemelő pillanatok.
Eladó az iF.

Csipkebogyós sütőtökleves édesburgonya chipsszel
Vesztergombi Szekszárdi Olaszrizling

Kecskére káposztát (sült kecskeragu káposztás tésztával)
Vesztergombi Kadarka 2007

Szilvás gombóc fahéjmártással
Vayi Tokaji furmint novemberi szüret

Menü ára a borokkal: 3900 Ft

_

2010. november 12.

"Le Beaujolais Est Arrivé!"

Beujolais Lyon-tól északra elterülő borvidék. A rajnai és burgundi vidékek közel esnek, de mindkettőtől elütő borok jellemzik. Egyrészt inkább vörös bort termelnek, de mégsem a testes, nagy borok jellemzik. Többnyire gamay szőlő terem és széndioxidos macerát alkalmaznak. Ez azt jelenti, hogy a szőlőszemeket még sajtolás előtt széndioxidos környezetben erjesztik, és azután sajtolják. Bogyólé, mondanák rá Villányban, franciásan bozsolé vagyis Beujolais.

A trükk, hogy nem a szokásos borsznobimus szabályai szerint épül a bozsolé píárja, hanem a Beujolais új bor ünnepeként tartják számon világszerte november harmadik csütörtökét. Így november harmadik szerdáján (a szerda persze lehet csak a második) megérkeznek a boltokba az új palackok és másnap tódulnak a franciák-japánok-magyarok jókedvűen ünnepelni a kocsmákba és kiisszák az összes hordót decemberre.

Gyertek az iFbe, ide is érkezik friss, könnyű nem tanninos, meggyesmálnásepresszamócás tavaszizápor francia vörösbor. Adunk hozzá coq au vin-t pl.
_

Art Tatumosan

V. Gy. zongoraművész, zeneszerző barátunk említett öt-hat múlt századi zongorista tehetséget, több nem is nagyon volt az igazi fajtából, úgy mondta. Kettő közülük Vladimir Horowitz és Art Tatum. Horowitz nagyon méltányolta Art játékát, azt mondta, ha Art komolyan venné a klasszikus zenét, őrá nem is lenne szükség. Aztán megpróbált Art Tatumosan zongorázni, de állítólag bosszankodva lecsapta a zongora fedelét, nem ment neki. Chopin ment.

Nagymáté Huba viszont tud Art Tatumosan játszani, mondta V.GY. És vasárnap fog is az iFben, Nino Rotát pedig Darvas Ferenc alakítja.

2010. november 10.

Misi Bácsi 100

1910-ben született, nagypályán kézilabdázott. (Elhihetitek ezenkívül is sok minden történt vele). Azt a játékot, mint a focit 11-11 játékos játszotta, focipályán. 1966 óta játsszák teremben a kézilabdát. 1949-ben a magyar női csapat Budapesten első lett a világbajnokságon, gondolom Misi bácsi kinn volt a meccseken.

Misi bácsival nem járt jól a nyugdíjintézet, a Budapesti Honvédtól ment nyugdíjba a hatvanas években.

Kedvence a mákos guba, abba tűztük a szülinapi gyertyákat. Ízlett az iF (Balázs féle) guba. Bis hundert und zwanzig Misi bácsi!
_

2010. november 9.

Mit ünneplünk?
Szekszárdi Cserszegi Fűszeres 2010

A bloggolási szünetnek egy pozitív visszajelzés vetett véget. (Pozitív minden olyan valós szám ami nullánál nagyobb. Ezek a számok, (a nullánál kisebbekkel ellentétben) kellemes érzéseket váltanak ki, gondoljunk csak a +1 és a -1 példájára. Ugye? Ezért hívjuk a kellemest pozitívnak, a kellemetlent negatívnak.)

Szóval egyik kedves vendégünk miután múlt szerdán elfogyasztotta a déli menüt (reklám helye: 980 Ft) -kéksajtos krumplikrémleves, barackos csirkesült áfonyás rizzsel és csokis töktorta- ezt kérdezte Joey-tól (Joey a Joey külsejű pincér): "mit ünneplünk?" Hát ezt a kérdést ünneplem most és néhány további bejegyzésben.

Mivel arról az esetről nincs kép, illusztrációnak mai menüs képet teszek ide. A képen a holnapi borvacsorához érkezett 2010-es Szekszárdi(!) Cserszegi Fűszeres is látható. Első évjárat, első kóstolás! Köszönet Vesztergombi Józsefnek.
_

2010. október 18.

Megjött a holló

A hollót Gerstenkorn Román barátomtól kaptam, még tavasszal. Román akácfa fűrészpor felhőbe burkolózva, flexszel szobrászkodja madarait. A holló a káptalantóti biopiacra költözött először, a józan opportunizmus konyhájának sarkában ült. Nem igen akarták a vevők kiénekelni a sajtot a csőréből, volt a sajt helyett tárkonyos ragu, töltött káposzta... ha nem is ellenőrzött bio, de finom, (és nem -nem bio). A pöffeszkedő önkény a polgári-bió demagógiájával a konyhát (is) kiénekelte a piacról. A hollót Román leszerelte és felküldte Pestre, képviselje az iFben a józan kulináriát.

A La Fontain mese a hiú, botfülű hollóról szól, akit az okos róka jól rászed. A mi hollónk okos, csőrében, finom érett kemény sajttal, (gruyer, vagy Dezső féle káptalantóti juhsajt). (Pettenkoffer Viki kecskesajtjairól a blog más pontjain olvashattok, de kóstolni lehet).

Ha véletlenül nem adnánk falat sajtot a borhoz, tessék jelentőségteljesen a hollóra mutatni! A pincér hozza a sajtot, de a holló nem fog megszólalni: az iFben nincs free jazz, csak dallamos, ritmusos, finom...
_

2010. október 14.

Szabad Éghajlat az iFben

Többféleképpen is érthetjük ezt a címet, bár szigorú értelemben nem is kijelentés. A másik, ami mostanában könnyen gondolódik, hogy azért jó az iFbe bejönni az utcáról, mert szabad (az éghajlat). A globális felmelegedés az oka, vagy mi, de szűkül a kedvező éghajlatú terület (ez az érzés teszi a gondolódást).

A másik, hogy vasárnap Sztankovics Kati, Tettamanti Tamás, Pálfy Zsolt, Hajba Imre zenél az iFben, a nevük: SZABAD ÉGHAJLAT.

Gyertek az iFbe élvezni a szabad éghajlatot! Zene, művészet, gasztronómia: kávéház.
_

2010. október 8.

Lilla szülinapjára

idemásolom, nem csak mert szerepelünk benne, hanem mert kedvesen ír, gondoljatok rá szeretettel a szülinapjára! Júliusban még Lillás volt az iF, mostanában Baross utca öltözött lilába.

"2010. július 6.

Dac

A Dacos annyira megszerette, hogy úgy döntött, dacolva velem, idővel, fotókiállítással, köszöni és marad szépen továbbra is az iF-ben!
Csendben meglapult, és kivárt a falon, talán még levegőt is halkabban vett. Hátha, észre sem veszem... Igaza volt, nem hiányoltam. Ma este aztán feltűnt már nekem is, ahogy a zenét hallgatva / Fábián Juli ének, Sárik Péter zongora, programon kívüli meglepetés koncert! / a szemem odatévedt.
Kézen fogtam, dackorszak ide vagy oda, csendben hazasétáltunk . Mi ketten, a dacos nő meg a lökött".
(Bodor Lilla)
_

2010. október 5.

Faszenes camembert vagy rántott hús

Kedvenc ételem a rántott hús, pirburggal és kápsallal. Szinte mindenki szereti, fárasztó felmenetekben a nagy hegyekre, a hóléből, porokkal készített étkezések között mindig bejött, ha szóba hoztam Levin szakácsot. Hogy a morzsa pirított friss zsemle lereszelve (és nem száraz kenyér). A szelet pedig borjúhús vagy karaj (fokhagymás olajban pácolva, kloppfolva?).

De akkor miért a van az iFben faszenes camemebert, a marsalás libamáj, whiskis narancslekvár stb. (és miért nincs rántott hús (az olajszag miatt!))? Más műfaj, ha ízre megyünk, és más ha jóllakásra. Más a művészet és más a koszt. A faszenes camembertre oda kell figyelni, és érdemes is. Művészi. Az alma és a hagyma is művészi. Nem is a genetikai előny és a természetes kiválasztódás hozta létre a makói hagymát, vagy a pölöskei muskotály nevű szőlőfajtát, hanem a nemesítők művészete és szerencséje.

A lényeg, hogy Viki a Bácshegyen beoltotta a sajtokat és letette a sajtpincébe. Néhány hét, és lesz megint az iFben, mint borszerdán. (Akkor 30 adag elfogyott, tudtommal mindenkinek ízlett a sajt is, és a rozmaringos sült dió is hozzá). Gyertek, van ez is az is, koszt és iFkulinária.
_

2010. október 1.

Borszerda iF: Pettenkoffer, Vesztergombi, DonSimon...

Többen dolgoztunk az iF szüreti borszerda elméleti és gyakorlati kidolgozásán, mint egy nagypályás focicsapat. Szereztünk is egy elméleti nyolcadik helyet a résztvevő éttermeknek meghirdetett menüversenyben, és annyi elégedetten, jókedvűen távozó vendéget, ahányan este bejöttek.

Ez itt a reklám helye:

Bácshegyi faszénporos kecskesajt (Pettenkoffer Viktória, Káptalantóti)
Rozmaringos, chilis dió (JuciF)
Síkhegyi Kékfrankos ((Don)Simon József, Eger)
Áfonyás szarvaspörkölt knédlivel (Ricsi és Attila iF néha M)
Vikárius Szekszárdi csodavörös és sok-sok Kadarka (Vesztergombi József, Szekszárd)
Diómarcipános szilvatorta (elméleti és gyakorlati kidolgozás is, JuciF)
Félédes szürke(jó)barát (Horváth Árpád, Hegymagas)
Plakát (Bangó Zoli)

Hegedű (Szakál Tamás)
Gitár (Jakab Viktor)
Bűvész (Forgács Gábor)
Zene (Django Reinhardt)
Játékvezető Borszerda.hu

Még sincs ki a focicsapat, ez csak tíz?
_

2010. szeptember 29.

Utcazene, iF színpad

Az utcazenét úgy képzelem el, hogy Joshua Bell kiáll hegedűjével egy metróállomásra és játszani kezd. Aztán lesz, ami lesz. A Fesztivál más, fesztiválokon színpadok vannak, meghirdetett fellépők, program és a bajok kiküszöbölésére hangosítás, kordonok stb. Az utcazene fesztivál olyasmi mint a békeharc: önellentmondás. Ettől függetlenül lehet jó és hangulatos buli.

A Ráday Soho Egyesület Utcazene Fesztivál kezdeményezését békeharc kísérte, a két irányzat Ráday Live és utcazene békélt. Akusztikus finomság és Sziget hangerő, pantomimes pár sétáját féltűnően (alul-)öltözött csajok éjjel-nappali (autógumi) reklámja keresztezi. Az utca mindenféle látogatója megkapja a magáét, puszi és baráti hátbavágás.

Az eseményt kedves polgármesterünk nyitotta meg, azt hittem nehéz a feladat. Könnyedén megoldotta: "könnyű egy olyan eseményt megnyitni, ami már el is kezdődött" -mondta. "Körülmutatok, ez az." Az esemény ezzel hivatalosan (is) megnyílt: A Schaplin tovahaladt, Rutkai Bori folytatta. Addigra spontán eltűnt a Speckó dobosa (elment egy hakniba), alkalmi dobosokkal (Nemes Peti és Tsachik) zenélt tovább a Speckó Jednó. Utánuk a nap leghangulatosabb eseménye Szakál Tamás és Jakab Viktor utcazenélt, akusztikusan, virtuózan.

Jó buli volt, reméljük jövőre ugyanitt, ugyanekkor! Kösz a szervezőknek, RSoho, MAlíz, OKönyvesház, iFh, Gumidoktor :-)
_

2010. szeptember 28.

Képeslap Erdős Pállal

Kilenc mérsékelten elegáns, de így is nagyon szimpatikus urat ábrázoló képeslap került ki az iF (and only iF) polcaira. A képeslap története az, hogy fénykép kiállítást készültünk rendezni a T. Sós Vera tiszteletére tartott matematikai konferencia kapcsán, a kortársak régi fényképeiből .

A régi képek kiállítás sajnos csak a képeslap elkészültéig jutott el, (és Mary Ann Spencer (matematikus feleség) képei egy pár napig láthatóak voltak a barna falon is). A képeslap bizonyítás arra tételre (iF 2010), hogy régi, matematikusokat mutató képek azoknak is felkelthetik az érdeklődését, akik nem ismerik a képen szereplőket. Matematikus vendégeink is többnyire csak a kép jobb szélén álló, átható tekintetű fiatalembert ismerték fel, így az állítást részben az Ő érdeklődésük is bizonyítja.

T.Sos Vera professzor egy este eljött az iFbe ünnepelni. Lett egy képeslapom, amit nagy tudósok és hozzátartozóik írtak alá.

Az összes szereplő egyelőre számomra nem ismert, a kép jobb szélén az Erdős-Ko-Radó tételből (jobbról balra) Erdős Pál és Chao Ko látható (egy valamikori cambridge-i konferencián készült a csoportkép).

Gyertek az i
Fbe képeslapot küldeni barátaitoknak.
_

2010. szeptember 27.

Ioanes trió

Caberet oublie a jelszavuk, az elfeledett kabaré. Három csavargó járja a világot, ahol megállnak, előkerülnek a hangszerek, szem (és torok) nem marad szárazon. Igazán hitelesek. Hol máshol mélyült és lett ennyire erőteljes Ioanes és a trió hangja, ha nem az szél szaggatta vándorlásban, (ahova én is, már gimnazistaként, sőt..).

Megint ez a fellengzős duma ahelyett, hogy megtanulnék végre énekelni. A buli végén jött Juci trüffel tortája születésnapos Ioannesnek (most már francia kritikusok is megállapították, hogy huha), majd felállt a helyzetkomikum, Attila szakács fényképeszkedett Yannal. A zenéhez a basszus alap (Yann) és a mulatsághoz a kacsasült kíséret (Attila) az élethez és a kávézóhoz irónia. Miénk a (második) legjobb fehér brownie.

Gyertek az iFbe, mindennap otthonos.
_

2010. szeptember 15.

Balázs szakács brownie-ja

Balázs szakács szereti a fehér csokit. Kísérletező kedve úgy hozta, hogy a brownie receptjében a csokit fehér csokival helyettesítve készítette el a mai édességet. (Még tett a receptbe, meg a sütibe szedret, így jobban csúszik). Az eredményt talán hívhatnánk whitie-nak, de a még inkább yellowie-nak. Viszont ha nem az elnevezéssel kínlódunk, egy pillanat alatt eltűnik a tányérról, mert ízre, illatra és megjelenésre... szóval finom.

A képre kattintva látni lehet a szóban forgó sütit, de a déli menüben ki is lehet próbálni. Kíséri spenótos halleves és mexikói tokány rizzsel. (2010.09.16. 12 00-től amíg el nem fogy.) A másik két tétel Attila szakács főztje, (róla most nincs új kép).
_

2010. szeptember 9.

iF, Boulvard, Brezsnyev

Azon szomorkodok, hogy négy nap, négy kiállítás jó dolog, de néhány óra után leszedik(ték) mindet. (Kivéve a Fehér Éjszaká"-t, Kollár Andrea), amíg fenn van az ablakos kép, esőben is besüt a nap mészkőoszlopunkra).

Gábor Imre első napi megnyitó beszéde megírásában az idősíkok párhuzamába keveredett: de ahol a két kutyafarok összeér a
z idősíkok találkoztak: Boulvard és Brezsnyev az iFben. Amikor írja(írta), csak lett a kiállítás, amikor olvassa (olvasta), viszont nem írhatja(írhatta, írta volna). Na akkor ez jelen vagy múlt idő?

"Amikor most írom ezt a kis bevezetőt, illetve amikor írtam, fogalmam sincs, illetve nem volt, melyik képeit állítja ki most itt, illetve fogja." Aktualizálva mára, ( ami az olvasónak persze tegnap): Amikor most ezt írom (írtam) illetve írtam volt, fogalmam sincs, azaz volt sőt voltvolt, hogy mit állított ki KoRes. Feladom.

Négy jó este volt. De a párhuzamosok nem mindig találkoznak, a négy kiállító mindenesetre az iFben nem találkozott. Értsd, a lehetséges 6 (négy alatt a kettő) párból egy sem futott össze nálunk. Karácsonykor majd a kör négyszögesítésekor ezt is pótoljuk.

Gábor Imre szövegrészlete KorEs (Korcsmár Eszter) megnyitóján hangzott el (halkan, de itt pótolható).


2010. szeptember 8.

Forum Misicum (JAZZUM)

A feladatmegoldó gondolkodásnak két útja az analógiás és a dedudiktív. A címet analógiásan gondoltam ki a Forom Romanum és a forum boarium mintájára, de pl a forum civile mintájára lehetne Forum jazziale. (Nem tudok latinul sem, ezt írom finoman körül).

A lényeg, hogy a városi létnek a forum az értelme, vonzó ereje, (a városfal az csak előny, ha nem a zenélő, matekozó, hanem a portyázó, lovukról hátrafelé is ügyesen nyilazó magyarok jönnének).

Megváltozott a MOL JAZZ neve, a Magyar Olaj helyett JazzForum-nak hívják. A héten Délpest az egymásnak zenélés terepe, jazz zenészek, jazz kedvelők, túristák és helyiek jönnek mennek jól mulatnak. (ld: zombitlanítás). A tolerancia (a városi lét másik fontos kelléke, nélküle sem lenne forum), négy napra meghódítja az elméket, így lehetőség van a muzsikálást fél tízkor kezdeni (a "nagy" koncertek után) az iFben. Három napig nézeteinket jazz muzsikával fejtjük ki. A kétfarkú kutya olcsó sört árul, az erre fogékony népek jöjjenek az iFbe: Thea Soti Quartet, Tamarazene és Csongrádi Gábor Quintet. A nagyok is játsznak majd az iFben: figyeljétek a programunkat, lesz Oláh-Bacsó-Szandai Dresch-Csoóri, Vukán György és a többiek!
_

2010. szeptember 3.

Boulvard és Brezsnyev

Budapest reménybeli Főpolgármester jelöltje, (Victora Zsolt, aki nem ismerné,) azelőtt is, hogy elszánta volna magát Budapest ígéretekkel történő kormányázására, segített az elesetteken, nyomában galériák, események snóbliversenyek virágoztak.

Számára semmiség volt az iFt az őt megillető piedesztálra állítani, Budapest zombitlanítási programjának derékhadába bejátszani, egyben a megérdemelt üzleti sikert (legalább a fenntarthatóság szintjéig) biztosítani. Négy nap négy kiállítás: Boulvard és Brezsnyev az iFben, képek és dzsezz, mondta nyáron, és lám.... Szeptember 1. és kultúrházunk környéke megtelt biciklikkel, (fel is hoztam az excelsioros biciklitárolót a teraszra).

Izgalmas, kedves, vicces, elgondolkoztató képek alatt Csandris-Áron adta első nap a muzsikát. Részben azért találták fel 5-10 ezer éve a muzsikát, amit én éreztem attól amit hallottam: örömet. (Kicsit nyálas a duma, de jó volt a buli bizony).

Ma lesz Sophie Magalasvili kiállítása, holnap Kollár Andreáé, Violon d'Agnes és persze az elmaradhatatlan Szakál swing. Gyertek töltsetek időt az iFben és költsetek pénzt ingyen sörre! A gazdasági élet paradoxona: költéssel lehet pénzt keresni, nem hülye spórolással.
_

2010. szeptember 1.

iF terápia

Nem azért mentem biciklizni a Virágos nyeregbe, hogy tapasztalatokat szerezzek az egészségügyről és a világ mindenféle más kétségbeejtő részletéről. Feküdtem a füvön a Pakisztánt is megjárt mongoose márkájú retro hegyibiciklim mellett, kedves kiskutyám szeretettel bökdösött, és próbáltam kitalálni, hogy lesz ezután. Szokatlan gyengeség környékezett, nem akart múlni.

Most már (tapasztalatból) tudom, mi az anaphilaxiás sokk, és tapasztalatokat szereztem a kórházi életről, ha ezt a zombi létet lehet életnek nevezni. A zombiságon nem azt értem, hogy a beteg rosszul érzi magát, hanem dacára a közös nyelvnek, nincs kommunikáció, nincs szemkontaktus (de vannak hiéna tolvajok, akik lecsapnak a MacBook-omra és boldogan letörlik a sok iF zenét és a fényképeimet, a hárdvert eladják bagóért. Újra át kell síznem télen a befagyott Balatonon, ha mutatni szeretném szeretteimnek. Ez itt jobbra már nem az én fényképem).

Oysteen, a hét közül az egyik szobatársam (zenész Norvégiából) rosszabbul járt. Nem elég, hogy egy Pest környéki vendéglátó helyen kábítószerrel leszedálták, összeverték, kirabolták, verembe dobták (ahonnét csodával határos módon saját erőből kimenekült), de egyhetes zombi létet is el kellett szenvednie. Vannak rossz emberek akik üzemszerűen gonosz dolgokat tesznek, rabolnak, vernek ölnek, de az üzemszerűen normális emberek is teljesen magára hagyták, egy hétig nem szóltak hozzá, magányosságra ítélték. (Tudom, orvosok megvizsgálták, ápolók ellátták, rendőrök kikérdezték de ezt is a lehető legkevesebb szóval, együttérzés nélkül. Tegnap meglátogatott az iFben, sírt egy sort, de azt mondja szereti Budapestet. Télen befagyott tavakon korcsolyázik, de tavasszal gitározik majd az nálunk.

Gyertek az iFbe, egy jó hely. Zombitlanító kulináris, zenei és művészeti programmal !
_
_

2010. augusztus 27.

Marsala szósz és libamáj

Kell-e az iFbe fennkölt étel?

Egyrészt az iFnobizmus és az eklektiFizmus múlhatatlan kelléke az említett tétel-étel.

Másrészt Ricsi szakáccsal nem vitatkozunk, hanem boldogan fogyasztjuk tanácsait és készítményeit.

Harmadrészt ez kaja nem fennkölt, csak drága alapanyagokból készül (részben, mert mint látni fogjátok az alma pl. nem drága benne), ezért otthon nincs. Szóval kicsit meglisztezzük a hízott libamájszeleteket és kisütjük a rostlapon. Aztán az almaszeleteket is ugyanott megsütjük. Felváltva egy máj-, egy almaszelet feltornyozunk a tányéron és a rost alján maradó szaftot besűrítjük majd hígítjuk a rubin színű Marsala likőrborral, és ráöntjük a toronyra. Mi ebben a fennkölt? Lehetne más vörösborral is próbálkozni, de az édes Marsalával jobb. Cabernet Sauvignont használunk a marhahúshoz. Finom, és ha már vendéglőben eszünk, ugyanazért a pénzért hangulatosabb mint egy szardíníás pizza. Legutóbb borszerdán, Thea Sotit hallgattunk hozzá, de mindenféle zene mellé ajánlom! (Csak két helyen készítik Pesten, melyik a másik?)

Gyertek ne kelljen ezt az ötletet is kidobni, és csak a sajtleves maradjon.
_

2010. augusztus 22.

Bor(szerda), Marsala-libamáj, jazz és jókedv az iFben

"szólítsd a csíntalanság szellemét,
a melankóliát kriptába zárd.."

A kétfarkú kutya első vakkantásaira máris félárú a magyar bor az iFben, bevezetik a mediterrán klímát Magyarországon, olimpia és foci VB lesz Budapesten (Magyar-Brazil döntővel 4:1).

Menüverseny is van borszerdán, Ricsi szakáccsal Józsi és Árpi borosgazdával megvitattuk a kérdést: az iFnobizmus és eklektika jegyében kirukkolunk a Marsala borral készült libamájjal, a gyenge nyúlhússal és a málnás citromsorbet-val. A libamáj az én ötletem volt, Ricsi rávágta a Marsalát. Még nem kóstoltam Marsalát, de Szicíliában a tenger végtelen, sós és kék. (Limoncelló, Dolce Vita). Szóval rozé (eper, egres az ízében) a libamájhoz, mandulás szekszárdi fehérbor a bulguros nyúlcombhoz, és az iF eklektika jegyében, a desszerthez Dörgicsei Juhfark jön. Gyertek, aki nem iszik (és aki igen) annak is lesz Thea: Soti énekel és Szabó Tamás zongorál.
_

2010. augusztus 18.

Valóságos ígéretek

A Magyar Kétfarkú Kutya Párttal kapcsolatban megjegyezném, hogy ígéreteiknek mindennemű hasonlósága a valóságos ígéretekhez (!) pusztán a véletlen műve, semmi köze más szervezetek valódi ígéreteihez. Azokat nem viccből ígérik. Amikor New Yorkban egy hasonló próbálkozás indult, megkérdezték a jelöltet, mi lesz az első intézkedése ha megválasztják. "Újraszámlálást kérek".

Az iF kör négyszögesítőinek együttműködésével nehezen, de sikerült rávennem a budapesti főpolgármester jelöltet, hogy programjába vegye fel a Riemann sejtés megoldását. Ha megválasztják Victora Zsoltot főpolgármesternek, Budapest két éven belül megoldja a Riemann sejtést, híresek leszünk, mint Gauss városa Göttingen.

Hegyet Szegednek, mobil kátyúkat Budapestnek! Tanulság is van, gondolkozni kell. "Amerika, demokrácia, szavazzunk" mondja Nílus Gyöngye a válaszútnál, amikor Joan és Jack nem tud megegyezni. A szavazás 2/3 többséggel a javára szól.

Van nálunk az iFben is ajánlódobozka, lehet leadni kopogtatócédulát a Magyar Kétfarkú Kutya Pártra és közben Calvadost szopogatva gondolkozni a dolgokon. Ígérem, az iFben lesz először ingyen a sör, ma Neumann Balázs-Weisz Gábor és a többi zene máris ingyenes!
_

2010. augusztus 15.

iF, a bolond lány -- álom
Hozzászólás weboldalról: Álmodta és hozzászólta V.Z.

Az iF teraszán ültem, és a világ legízletesebb, frizálával tűzdelt, besáliás kalákában érlelt, frettyói simárkában furtyantott pithpangos békacombot ropogtattam (mellesleg, ez a menü tétel kergette a Gundel tulajdonosát a mardosó szégyenében elkövetett öngyilkosságba – az ő étterme soha, soha nem volt képes eme ínyencségnek a receptjét megszerezni) amikor egy régi ismerősöm huppant le mellém, akinek véletlenül éppen ugyanaz a neve, mint a konyhájáról híres, trendi, gurmandok és dzsesszrajongó bridzsező hegymászó matematikusok körében népszerű étteremnek, ahol lakomáztam: If. Igen csinos, és mesterien formázott szalmakalapban volt, szalmakalapján hatalmas briliáns kalaptű ékeskedett. Szemét motoros szemüveg védte, a legelegánsabb, s kétség kívül, a legdivatosabb márka. Motorversenyzőkön látni ilyet. Sötétkék blézerben pompázott, s sárga selyem csokornyakkendőben, kicsiny, zöld tüllszoknyáján meg-megcsillant a Ráday utca kora délutáni napsugara. Futballisták által preferált lábszárvédőt viselt, és talpát lila csíkos strandpapucs koronázta.

"Nagyon szeretem ezt az éttermet,” jelentette ki, ”bár egy kissé a bolond lányra emlékeztet.” Kérdőn néztem rá, mire készséggel folytatta. "Hát a Mátyás-féle bolond lányra, te lügér!” Zajos német csapat közeledett, s letelepedett a teraszra. Hangosan énekeltek valami bajor nótát, de a pincér csak nem jött, pedig kettő is volt, mindketten nagyon el voltak foglalva: a frakkos pincér a fürdőruhás pincérrel sakkozott, s mellettük egy mezítlábas, maszatos ruhás, csapzott hajú öregember egy csapat művész külsejű (festők lehettek, a mappáikból ítélve) alakkal alkudozott, a punk csapos pedig egy sérültet ápolt. Köröskörül modern festmények éktelenkedtek, s hullámpapír málladozott a falról. A terem közepén csinos kétágú létra állt. A zongorán valaki valami fantasztikusan varázslatos jazzt játszott, s mellette egy öregedő norvég fújta a szaxofont, de senki oda sem hederített. "Ez az ürge nagyon hasonlít a Garbarekre,” mondta kiváló barátnőm, "bár nem hallom jól, a németek olyan hangosan énekelnek.” "Mi van a bolond lánnyal?” kérdeztem. "Hát az is ilyen volt: jött is, nem is, hozott is, nem is, fel volt öltözve, meg nem is. Ez az étterem, minden akar lenni, mindenkinek, egyszerre.” "Na,” mondtam neki már erre, "hát te meg szépen fel vagy öltözve, mondhatom.” Ebben maradtunk.
_

2010. augusztus 13.

Nosztalgia

Jó dolgok csak régen voltak. Bár régen nem volt iF Cafe, (de azt is a nosztalgia tartja életben (egyelőre, hiszen végre kezdik felfedezni, gondolom innen blogról)).

Erre fogmosás közben jöttem rá, Jó fogású fogkefe volt a kezemben.
Semmi ergonómikus bumpszli nyél, hanem lapos bakelit. Nyilván a tapolcai tesco retro fogkefe és szappan polcán keresgéltem valamit. Nem a hajdani diafilmek és általános iskolai tankönyvek mellől került elő, az orkán kabát korszakban nem volt még átlátszó piros, csak a hanglemez fekete. . Amodent +!

Fogmosás után lefényképeztem, a vetkőzőnős tollal, és Sierpinski szakköri feladataival (jó matematikusok voltak Lengyelországban). Ha már nosztalgia, mit gondoltok örökké prímszámok vannak ebben a sorozatban: 31, 331, 3 331, 33 331, 333 331, 3 333 331? Ezek azok, sőt!
_

2010. augusztus 9.

Az IMPRO lényege

Az elmúlt évben sem találtam frappánsabb történetet a lényegről, mint amit Seymour mesélt a 10 hónapos, mumpszos Franny hugának éjszaka, hogy az ne sírjon. A taoista mesében Po Lo tanácsára a herceg Kao-t küldi táltost keresni. Kao végül talál egy lovat, akiről azt mondja, hogy szürke mén, pedig pej kanca. A herceg Po Lo-t vonja felelősségre, amiért szerinte Kao nem ért a lovakhoz. Po Lo másképp látja:

„Hát csakugyan, idáig jutott volna? – kiáltotta. – Ó, hiszen akkor ő tízezerszer többet ér nálamnál. A nyomába sem léphetek. Kao csak a lelki dolgokra figyel. Miközben a lényegről meggyőződik, megfeledkezik a hétköznapi részletekről; a benső tulajdonságok érdeklik, s így szem elől téveszti a külsődlegeset."

Bódis Barna képei a lényegről, a lelki dolgokról szólnak. Ezt emeli ki a festő kolléga, Gyurics Balázs tutajos (irodalmi) képében, megnyitó szövegében. Sőt látjuk, amint Kassák kolléga tutajával elvitorláz Bódis és Gyurics kolléga tutaja mellett, jól eldumál Bódissal. Gyurics kolléga nem érti, lehet csak azért, mert csak annyira hallotta, mint mi a megnyitón a felolvasást. Pedig figyelemre méltó szöveg! És Bódis Barna képei is azok! Szerda estig gyertek megnézni! Mondjuk szerda este: Nat Szamba Bat jazz!
_

2010. augusztus 5.

Marinált bébicékla pirított dióval

Amatőr elméleti vendéglátóipar tudományos esszé vázlat következik, (cél, hogy gyertek megint az iFbe. Ha tegnap jöttök, Fábián Juli-Sárik Péter dzsezz mellett jóllakni, széket is hozzatok, kacsa saláta van, de az összes széken ülnek-ültek).

Első pontban elröhögcsélünk a vendéglátóipar kifejezésen. Iparilag vendégül látni, iparilag előállított vendégeket lehet. Másik verzióm is van a kifejezésre, a vendéglátás olyan mint a jövőlátás, így ha megvesszük az alkalmas jövőbe-vendéget látó készüléket, azzal az iFben napközben és hétvégén is látnánk vendéget. Érdekes a Pinkben látunk vendéget. Nem a vendéglátásunkkal van a baj.

Második pont a vendéglátó tudomány mibenléte. A matematikával és a filozófiával öszehasonlítva, megállapítható, hogy inkább filozófia. Nincsenek axiómák, definíciók, tételek és cálfolhatatlan bizonyítások. Van megoldhatatlan vendéglátási probléma, (mint az élet értelme a filozófiában, pénzért vendégül látni). Minden vendéglátó kidolgozza (a lelkét) a saját vendéglátását (filozófiáját) aztán ha lát vendéget, majd ad a szakács annak túlsült kacsát fagyott áfonyával. Akkor a vendég is látja.

Harmadik pont: így felépített vendéglátásunk hívószavainak megkeresése. A pizzát már el-megsütötték a Pinkben, marad a címben leírt ötlet. Nem jó sajnos, attól is a Pinkbe mentek, (mi otthon nagyon finomat ettünk grillezett tarja, bébicéklával).

Marad egy hívószó: iF Cafe. (Ráday 19. live jazz, excellent cousine, friendly place).
_

2010. július 29.

Cserhát utca 2.

A Cserhát utca 2-t könnyű megtalálni, a Cserhát utca 4-ben van. (Botcsinálta kávézó-kultúrházasok persze könnyen fennakadnak ezen a szűrőn is, nem beszélve a botcsináltaság egyéb hátulütőiről, amik ütik az iF hátát. Szerencsére az üres kávéházban lehet napon szárított szűzolajos fetás szendvicset majszolgatva szomorkodni az emberiség és a Ráday sétány állapotán, blogba önteni keserveinket). Aki a fenti egyszerű, de buta tényt nem hiszi, látogassa meg Bódis Barnabás műhelyét (Cserhát utca 2.), vagy nézze meg a mellékelt képeket, de mindenképpen jöjjön el a következő napokban az iFbe az IMPRÓ c. kiállításra (és egy jó Kadarkára vagy kávé-meggyes piskótára, esetleg mentás sárgadinnye levesre). Aki az ilyen marhaságokhoz szokva van, gondolom úgyis eljön.
_

2010. július 25.

DZSEZZ

A kép mindent elmond, kivéve, hogy Somogyvári Péter készítette, Pintér Péter zongorázik, (zongorázik, kattintás után látszik is),

cigarettázik, bőgőzik és elégedett: Egri Jancsi.

(gyertek az iFbe!)

2010. július 23.

Hangverseny nyáridőben

Új műsorszám van kialakulóban a Ráday utca iF Kávézó-Fotocella Kávézó szakaszán: a hangverseny. Még nem tudni, hogy a közönség mennyire kedveli majd a műfajt, a szomszéd minden esetre bízik benne (én kerülném, nem vagyok kompetitív természetű). Somogyvári Péter a zajkeltésnek ezt a módját inkább a free jazzhez hasonlította, ahol a zenészek meglehetősen szabadon keltik a hangokat.

A verseny kihívás és egyelőre szabályok nélkül zajlik, egymástól 10 méter távolságban feláll a két résztvevő, az iF oldalán az Egri Jancsi -Pintér Péter jazz duó, a másik oldalon egy gitáros, latinos jazzt játszó kvartett. Ők nem bíznak az akusztikus zenében, az utcára kihangosítva játszanak. Jó zene mind a kettő, egyszerre fenomenális hallgatni, a mentás almaleves azonnal belefagy a tányérba a meleg nyári estében.

Volt egy barátom, Ő is folyton versenyzett, ha léptem egyet, Ő lépett egy nagyobbat és közölte, hogy nyert. Elismertem, nagyobb volt az övé. A Fotocella hangosabb volt. Nyert. Viszont versenyen kívül a leendő Oscar Peterson: Pintér Péter és Egri János a Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetettje zseniálisan játszott, bent csak ők hallatszottak. (Cselesen a kvertett szünetében zenéltek főleg).

(Ha úgy érzitek nem vagyok teljesen elégedett a Ráday utca-Budapest-Magyarország-Nagyvilág emberi lényeinek állapotával, nem tévedtek nagyot. De mint Phaidrosz, bízok a minőségben).
_

2010. július 19.

Pozitív gondolkodás 2.

Nekilódult (most is, múltkor is) a blogkényszer, pozitív gondolatokat próbál sugallni, hogy megteljen estére az iF. Ne a kutya egye meg a cápaharcsát és/vagy a rózsaszín kacsát (pedig szereti, de nem fizetőképes).

Szóval a gondolkodás olyan, hogy nem tudhatjuk előre, mi lesz a gondolat. Ha mást csinálunk, pl. sütünk egy vékony vajas tésztát citromhéjjal ízesített diókrémmel töltve, teszünk mellé pinot noirból készült hűvös fröccsöt, látjuk előre, hogy a kánikulában is elégedett lesz a vendégünk (hacsak nem akkor jut oktalanul az eszébe, nem jegyezte meg pontosan a NER harmadik bekezdésének szövegét).

Ha felteszünk magunknak egy kérdést: "mi a fény?" például, nem tudjuk előre mi lesz a fejünkben holnap. Kigondoljuk, hogy ha a fény valami (már pedig valami, -szem- kell hozzá, hogy lássuk), nem mehet végtelenül gyorsan. Megállapítjuk, hogy megcsal az érzésünk, nem az esthajnalcsillagot látjuk, hanem a fényt ami a percekkel előbb indult onnan. Hamar kigondoljuk, hogy az érzésünk akkor is megcsal, amikor könnyedén időről beszélünk, ami az esthajnalcsillag bolygón ugyanakkor, ugyanúgy telik, mint nálunk. És ha megcsináljuk a Michelson féle kísérletet, ami bizonyítja, hogy a fény minden irányban egyforma gyorsan terjed, akkor kikövetkeztetjük, hogy nem csak a könnyedséggel van baj, hanem sokkal mélyebben átver az érzésünk: nincs is abszolút idő, egyidejűség, relativitás, tér-idő van, Lorentz transzformáció. És nem Albert Einstein fedezte fel a speciális relativitás elméletét, az többek, Hendrick Lorentz, Henry Poincare és mások munkája.

Na ja, pozitív gondolkodás nincs. Pozitív viselkedés van, a pizzán túl is nyitott, pozítív viselkedésű emberi lények elolvassák a gyönyörűen tipografált étlapunkat, Boris Vian (matematikus és jazz zenész író) ajánlásával. Leülnek az iF kávézóba, méltányolják a kávézós igykezetét és ámuldoznak, hogy a relatív időben mennyire pontosan együtt zenél Egri János és Pintér Péter, vagy Fábián Juli és Sárik Péter.
_

2010. július 15.

Pozítív gondolkodás

Ez valami olyasmit jelent, ne gondolkozzunk, but look at the bright side of life. De a nyárról (anyáról) akkor sem tudok negatívat gondolni, ha országos piros-vörös-fekete hőségriadót rendeltek el, rákít az UVB és a katasztrófavédelem foglakozik az időjárással.

Nyáron nem kell iskolába menni, és sokkal szebbek a felhők. A sok eső után hatalmas virágillat van a réteken. Meleg van, csörögnek a szarkák, énekelnek a pacsirták. Pitypang kutya a biciklis rohanás után nagyon szomjas. Jól esik inni.

Gyertek az iFbe: a Ráday-ban is nyár van. Adunk inni, tavaly a lassi nem vonzott tömegeket, de idén a gyümölcsös limonádé Hariss Peti bodzaszörpjével és az epres bólé (majd átváltunk meggyes-kajszisra) igen. Szerintem nem kell a pohárba jég, én anélkül kérem, de legyen, ha nektek úgy esik jól. Este a nyitott ablakban szól a jazz (gyakran. Szombaton: Vázsonyi-Magyar azaz János-Bori!).
_

2010. július 9.

Nagyváros

A IX. ker. Önkormányzat munkatársai tegnap éjszaka, terasz zárás után benéztek a kávézóba. Felteszem, látogatásukat egy gyors bejelentésnek köszönhettük, ami (talán) Balázs Elemér dobszólójára tehetett panaszt (pedig szeretnék én bármit úgy tudni, mint Elemér dobolni. Elemér az első szettben nagyon finoman, halkan dobolt, de 10 óra körül néhány erőteljesebb ritmust is ki kellett beszéljen magából. A muzsika zseniális volt, ideírom a neveket, ahogy elégedetten mosolyogva bemutatták egymást a zenészek a közönségnek. Jó érzés hallani, ahogy sorra bemutatják egymást: Balázs Elemér dobok (taps), Barcza Horváth József bőgő (taps) és Oláh Kálmán.. zongora (taps, füttyentések)).

Amíg a jegyzőkönyv készült,a kommandó, (ahogy mi nevezzük őket) egyre többet nézegette a Práter utcában és környékén készült kiállítási képeket (Nyíri Zsolt). Hozzájuk (és sokunkhoz) tartozik a terület. A képek, ahogy Vámos Zoli mondta "autopsy photos", halottasházi képek az elhunytról. Emberek nélküli lépcsőházak, utcák, tele a zsibongó élet nyomával. Temetés előtt, utoljára.

"..a városrombolás új, minden eddiginél lendületesebb szakaszában lakályos, komfortos, tiszta épületek kerülnek, a hazugság csak az, hogy nem kifizetődően helyrehozható József városi házak helyébe, tehát nem egyszerűen haszonvágy, hanem sekélyes ízlés, a hiányzó szellem és gondolat hoz felettük ítéletet. (..Bóné..)Gerince megroppan, megérti, hogy megöregedett, a gyerekkorát, a múltját törlik el éppen, minősítik feleslegesnek..." (Sausic Attila)

"Munkaidőn kívül visszajövünk, megnézzük az emeleti képeket is", búcsúztak a kollégák. Így megy ez, Max feleségül veszi az őt látszólag anyagi csődbe juttató hölgyet, a megroppant gerincű bejelentés új barátokat hoz az iFnek. Nagyváros. Gyertek az iFbe is!
_



2010. július 7.

Like the good old days in New York

Max Gordon 1935-ben talált egy olyan bérleményt, amire vágyott: a hely a 7th Avenue South 178. címen található alagsori helyiség, akkor már két éve átalakítás alatt állt. Az alkoholtilalom miatt ugyanis az ott üzemelő "The Golden Triangle"-t be kellett zárni. Minden stimmelt, két WC, két kijárat, 200 m-en belül sem templom, sem zsinagóga, sem iskola és a bérleti díj nem több mint 100$. A kínálat sketch comedy, költészet és vacsora. A jazz később, a Blue Note-os Alfred Lion feleségének tanácsára jött. Lelkesen ajánlotta Maxnak, hogy csináljanak bulit egy jazz zongoristának: Thelonius Monk-nak. Ahogy az lenni szokott az ilyen történetben (és gyakran az iFben is), bármilyen jó volt a zongorista, senki nem jött meghallgatni. Max mérgelődött és feleségül vette Lorraine-t, aki (Max halála óta) máig egyedül vezeti a helyet, a Village Vanguard-ot a világ másik leghíresebb jazz klubját.

Max barátja, Jim Merod tegnap Fodor Péter tanácsára eljött Budapestre meghallgatni Péter kedvenc jazz duóját, Fábián Julit és Sárik Pétert. Hogy létrejöhessen a találkozás, a vb. közvetités elé beraktuk a zenét. Jelentem a jazz a Holland csapatnál is jelentősebb győzelmet aratott a meccsközvetítés felett. A darazsak helyett a közönség visszafojtott lélegzete és alkalmankénti önfeledt improvizáció- (gól)öröme kísérte az előadást, ami a hosszabbításokkal a meccsel egyidőben ért véget.

A hangulatról annyi: Jim megropogtatott, (kétméteres, szakálas óriás Ő, aki fizikusból lett az irodalom, a filozófia professzora mellette jazz kiadó, producer is) és azt mondta: "Like the good old days in New York. You remind me my friend, Max Gordon!"

Thanks Jim, Peter (2x), Juli and kedves közönség!
_

2010. július 5.

Bodor Lillanás

Ez olyan szép kifejezés, hogy idemásolom Bodor Lilla bejegyzését a blogjáról. Kiállítása képeit leszedtük, Nyíri Zsolt Budapestje elfoglalta a falakat (a "Dacos" itt maradt, ne szóljatok a Lillának, beleillik a Budapestbe). Sziráki Zoli, Tóth Andrej, Jancsó Miki és a többiek mellett nekem, nekünk és remélem nektek a barna falról a lány(ok) a görbült térben is eszünkbe fog(nak) jutni.

A szoknyát megmagyarázom, (bár lehetetlen), a megnyitón Lilla egy különlegesen szép darabot hordott, jól ment a nevetéséhez. És... szerintem nem is volt komplikáció.

"Volt minden, ami kellett... Mézes kávé napsütötte teraszon, rosé és száraz vörös, málnás limonádé, vendégek és jókedvű pincér. Esőben ázó Ráday utca, biciklis ütközés, rózsás szoknya és Lívia. Zene utórezgéssel és szívzörej. Koncertek, plédbe burkolózás este, hangszeres kísérlet. Jó tanács, árulás és áldomás. Szerelmi bye-bye ital. Retró tévé tetején csipketerítő. Üveghal és Akvárium kettős fénnyel. Akrobatikus képfüggesztés, drótszakadás, segítő kezek. Oldás és kötés. Énekes és táncoló nők, tondók és színek. Párizsi kék találkozása a kadmium vörössel. Nászajándék kerek műterem, Kisfranc kisasszony, Paulina Carapina érkezése és gyors távozása. Kis akvarell szerelemmel tőlem, Tangó és Ellenfényben álló.

Nagy kávézó- kis nővel. Megannyi komplikáció-óóó.

Holnap a június visszavonhatatlanul tovaszáll. A provence-i dombok maradnak, a képek felettük el-lillannak az égről. Helyet hagynak az újonnan érkezőknek."
_

2010. július 1.

Budapesti AU

Mindannyiunk Budapestje. Azoké akik itt vannak és azoké akiknek már csak a lábanyoma van az aszfaltba, macskakőbe, kutyaszaros járdára álmodva. Nyíri Zsolt kameraszemén keresztül az otthont látjuk, akit szeretünk, nem szeretünk, aki által hol szeretve, hol nem szeretve érezzük magunkat. A neon reklám a kapu fölött annyit mond: Budapseti AU. Nagyvárosunkat Nyíri Zsolt úgy láttatja, hogy Petri György, Cseh Tamás, Bereményi Géza jut a megnyitó beszélő eszébe. Budapest, ha nő lenne, mondja, meghatározhatatlan korú, de több mint ötvenes asszony, aki csehó pultja mögül ránk köszön: mit kérsz aranyoskám?

A kiállítás egy, egyelőre szponzorra (mecénásra) váró könyv anyaga. A négy író-költő Sausic Attila, Zalai Károly, Horváth László Imre és Mezei Gábor sorai és Nyíri Zsolt képei júliusban ott vannak az iFben. Remélem, hogy a budapesti zerencse úgy hozza, hogy a könyvet is kézbe lehet venni hamarosan. Addig elsétálok a Práter utcába, ott esik az eső.

Horváth László Imre a megnyitón Petri György "Mosoly" c. verséből idézett:

..Hovatovább csak egy maradt velem,
De az igen, Istennek hála érte!
A szem mohó, éhes kíváncsisága,
A nézés gyönyöre, hogy minden látvány
A maga más-más módján színöröm:
Egyforma szép a szurok és csurgatott méz,

És egy kazánház tekergő csövei

Burkolva üveggyapottal és sztaniollal..

Pesten sok jó van: Fábián Juli-Sárik Péter duó, vagy az Oláh Kálmán trió a fényképek között pl.
_

2010. június 30.

"Nem kell gondolkodni.."
(Harmathy Ildikó: Tanulószoba, Liliomkert 2010.II.13)

A káptalantóti Liliomkert c. újság(?) tanulószoba rovata kiütötte a biztosítékot. Először Románét, aztán az enyémet.

Ha lenne humorom, viccesen azt mondanám, hogy nem számtógéppel kell harcolni a tudomány ellen. Ha jó humorom lenne, bomlanának értem a csajok és folyton mosolyognék.

"Termodinamika 1. 2. és 3. főtétel – nem baj, hogy a légy szárnyának csapkodása nem igazodik hozzá, a hülye légy nem tudja, mi az energiamegmaradás elve, és képes az elfogyasztott táplálékból 3-400 % energiát termelni."

Van az megfigyelés, hogy a légy kiszámíthatatlanul(!) repül, közben zümmög rettenetesen. Ezt normális ember akkor sem tudná utána csinálni, bio pálinkát fogyaszt. Tehát nem igaz az energia megmaradás tétele? Tegyük fel, hogy a hétköznapokon a piacos légykísérleteket végez. Elkészíti a légy táplálékát. Megméri a távolságot amit a légy ezzel a táplálékkal megtesz. Kiszámítja a repülésre fordított energiát. Egy szárnycsapás munkája, szorozva a csapások száma pl. A légy emésztésének hatékonyságát megbecsli. Az eredmény döbbenetes: mindig több mint 300% de kevesebb mint 400%. Ellenőrzi a számításokat, hogy a légy a neki szánt táplálékkal és a szobával zárt rendszer. (Fúziós energia felhasználása kizárt, mert Einstein blöffölt, az nincs. Vagy van, de.?) Szóval otthon egy mérleggel, egy centivel és néhány léggyel elvégezi a kísérletet. De, gondolhatjuk azt is, (a legegyszerűbb valószínűsíthető elméletet érdemes hipotézisként kezelni), hogy nem bizonyított állítást közöltek, más szóval blöfföltek.

Gondolkodni jó és kell. A demagógok pedig rossz társaság. Kerüljük őket! Gyertek az iFbe jó a kaja és szerények vagyunk!
_


2010. június 28.

Borválaszték

Szerdán lesz borszerda. Jó alkalom borozni. A foglalásokból látszik, sokan fogtok nálunk boros vacsorázni. Borozni is jó választás az iF, ha éppen nincs elérhető borpince előtti diófa alkonyattal, fülemülével, esthajnalcsillaggal és jó társaságal.

Maradunk Hamvasnál, aki úgy foglalja össze a borivásról szóló gondalatait: "egy pohár bor, az ateizmus halálugrása". Ha már nincs diófa és alkonyat, hanem Ráday sétány, akkor vannak jó falatok, hozzáillő borokkal: gyertek jó (és nagy) társasággal.

Borválasztékunk arról szól, hogy mit ajánlunk. Amit öröm kínálni, és öröm kóstolni, ami mellett öröm vacsorázni, társalogni, jazzt hallgatni. Amiből nem nehéz választani, de nem is ultimátumszerű. Négy hazai borvidék, négy kiváló pince, sokféle szőlő, összesen már így is több mint húszféle lehetőség. De ne bátortalanodjon el senki: sem attól, hogy ilyen sok, sem attól, hogy ilyen kevés. Bárány pörkölt és hozzá Vesztergombi Kadarka 2007, (nem ateizmus vagy gyengeelméjüség mint a kolbászos lecsóhoz ó-pannonhalmit inni). Az ateizmus halálugrása.

Gyertek borszerdára is!
_