Ez a blog azért van, hogy kedvet csináljon a Ráday utcához. Ha van kedv van egészség. A globális rosszkedv ellen küzdjünk lokálisan. Kultucca, kultkávéház, kultszínház, és persze könyvesház.
A könyvesház galériájában állította ki Malgot István tizenkét év szobrászkodásának termését.
Nem szeretnék tudálékos lenni. Akinek internetje és blogspotja, netán két harmada van, könnyen esik abba a hibába, hogy olyasmihez is hozzászól (sőt beleszól, belezavar, felforgat stb.) amihez nem ért és nem kéne. A bejegyzés lényege, hogy nekem nagy élmény volt a kiállítás. Elsőre a kőműves maradt meg legjobban, talán mert Pogácsás Pisti-re emlékeztet, soványan, enyhén mészporos nadrágban (az bizalmat kelt a megrendelőben mondta akkoriban, nem a szobor, a Pisti.)
Ott áll az egyik főhelyen a táncos lány, akit Kambodzsában a holdfényben egyszer látott a művész. A szobor olyan, hogy látom magam előtt a holdfényt és táncot. Mellette vak angyal áll a művész tenyerén és nem tudja menjen vagy maradjon. A pillanat maradt...
Gyertek a Ráday utcába és persze az iFbe!
_
