2015. november 4.

Ajándék télire

Ajándékot kaptunk. Mindannyian. 


Több szó kellene az ajándékra. Mert van az a ritkább fajta ajándék is, ami bearanyozza a napunkat. Váratlan, szép és személyes. 

Amikor elsőre megláttam az ajándékomat sajnos simán elmentem mellette. Egy linket küldött Juhász Gábor, gondoltam az  fb esemény mellé illusztációnak szánta. Később kérdezte, hogy megnyitottam-e. Jobb később, ráböktem.       

A link végén ott volt (van) a Good Night teljes lemez. Tudtam, hogy készül, beszéltünk róla, játszott Gábor változatokat belőle az iFben is. Másfél év munka, mondhatnánk. De ennél nagyobbak a mélységek. Schubert is dolgozott rajta, és ő sem az ujjából szopta. Gábornak (és a triónak) is fel kellett készülni, már akkor is ezen dolgozott (részben) amikor még ő sem tudott róla. Amikor pedig elkészült a lemez, feltette az internetre, mindenki örömére.

Egy hasonló történet jutott az eszembe, Grigori Perelman korszakos bizonyítása a Poincare sejtésre (annál több természetesen). Amikor elkészült vele (nála nyolc évről szokás beszélni), "feltette az internetre" olvassa, használja aki akarja. Pénzt, dicsőséget (pedig járt volna jócskán), nem fogadott el.

Ilyen lett a világ, mondják, hálátlan, érdemtelen. Panaszkodhatnánk, de ebben az esetben csak a rosszkedv okán. Vegyük észre: Juhász Gábor ajándékoz Perelmannak, Perelmann Gábornak, mindketten nekünk. És a világ otthonosabb lett. Az ember leszállt a Holdra.

Gyertek az iFbe, böngészünk az interneten, tele van jó dolgokkal (is). És van hozzá kávé, ha nem is ingyen, de részben az is ajándék.
_