Then iF kavezo (sokadszor) megtelik látványossággal. Vonzó képek a falakon. A vonzást a színek és az ütős perspektíva közvetíti. Kerekedik(!) egy történet, műterem, ecsetek az edényben, táncos lány néha napfényben, máskor "in blue". A műterem kitágul, átalakul, a perspektíva absztrakttá, kozmikus zenei térré válik, ebben táncol az a lány, aki néha ott sincs a képen.
A kávézósok gyakran esnek abba hibába (gondolom magamból kiindulva), hogy meglátják a boldogítóan kedves mosolyú festőlány kiállítását, és fennkölt okoskodásba kezdenek a blogon. Zenei hasonlatokkal élnek, (fúga, színek, formák variációi, több szólam, stb.) Körülnéznek, fogy-e már a bodzavirágos-mézes öntettel ellátott túrós palacsinta. Ha nem (vagy ha igen), folytatják, és ha nem visznek időben haza, felkapom a szóban forgó 21 kilós tangóharmónikát, vagy énekelni kezdek, mint Szili Katalin Majsai Gábor történetében. ("A miskolci koncertemen történt a eset", kezdte Gábor záróra után a cigizgető, iszogató maradéknak a megnyitó után). Egyszerűbb kimondani: nagyon tetszenek a képek, örülök, hogy Lilla kiállít az iFben. Jó, hogy jöttek sokan, és a megnyitón az ügyetlenkedések ellenére otthonosan érezte magát mindenki. Talán a zene is folytatódik egy következő alkalommal.
Addig is, gyertek az iFbe, egy hónapig BODOR LILLA: "What iF" kiállítás, kávé, alkohol, evés-ivás, jazz.
_
1 megjegyzés:
Nagyon szépek a képek, és jó volt ott lenni. Igazán hangulatos hely a kiállításhoz, és ezekhez az igazán lendületes képekhez. Az már csak egy plussz öröm, hogy olyan zenész játszott a megnyitón, akinek snagyon szeretem a zenéjét. Köszönöm a lehetőséget!
Megjegyzés küldése