2016. június 21.

Európa Bajnokság


Tavasszal ötlötte ki a Kuttner Gyuri, hogy az Európa Bajnokság (foci) alatt legyen az iFben Európa Bajnokság (bridzs). Rajongok a váratlan, szép ötletekért, és ez az. A kötelezőt sohasem kedveltem, amikor közvetítettünk is sportot, igyekeztünk iF-esen: Misi bácsi nagyképernyős készülékét tettük az ablakba, horgolt terítővel és eozin hallal a tetején, azon jött a foci.

Aztán eltört az eozin hal, maradt a jazz a sportközvetítés helyett (legalább olyan jól szól mint a foci). De, hogy a foci árban bridzs sziget legyen az iF, az poén. Sőt “ez valami demonstráció”. Demonstráció a racionalitás mellett. Nézzünk meccset, ha érdekel, és persze érdekel, ebben nőttünk fel. De "16:00-tól a Magyarország-Svédország meccset közvetítjük felirat elgondolkodtató. A váratlan dolgok elgondolkodtatóak (ilyen focimeccs momentán nincs. Érdekes viszont Magyar-Portugál lényegében egyszerre van  Lyonban és a Groupamában). Ha váratlan nem tudunk azonnal valami közhelyeset mondani. Nem hiszem, hogy egy kezdő a közvetítés  és a kiállítás hatására egyből meglátja a háromsuhintásos KO beszorítás szépségét de legalább el lehet gondolkozni, mi a különbség a Bridzs EB és a Foci EB között.

Mondok valamit amire a szigeten jöttem rá. Fociban csak az ellenfélnél kell és lehet jobbnak lenni. Nincs legjobb foci. De a bridzsben a legfőbb fasiszta is ellenfél. (Van ebben a legfőbb fasiszta kifejezésben egy kis áthallás, de nem erről van szó: Erdős Pál szerint minden matematikai problémának van egy legszebb bizonyítása, és az le van írva “a könyvben” amit a legfőbb fasiszta eldug előle(-ünk). Ezért rengeteget kell törni a fejünket). A bridzsben a leosztás csapdáinál is lehet jobbnak lenni, van legjobb felvétel és lejátszás (amit szintén eldugott előlünk a legfőbb fasiszta). Ottlik könyve néhány oldal “a bridzs könyv”-ből.

Gyertek az iFbe, közvetítjük az EB-t. Az 53. Bridzs Csapat EB-t. 
_

2016. január 27.

A játékosság nevében


képek
“A játékosság nevében Eifert János kiállítását megnyitom.” 

Ezzel a mondattal kezdte (és fejezte is be Lőrinc Katalin) rövid megnyitó beszédét. A beszéd másik, nagyobbik részét táncolta. Eifert Jánossal (a továbbiakban E.J. és egyszer Jancsi) kapcsolatos élményeim kusza képe hirtelen összeállt: a Jancsi egy játékos elme.

Legyünk hát játékosak: pontokba szedem a szálakat (E.J. harmadszor lépett az iF "színpadára").

1. E.J. Juhász László kiállításának beugró szónoka, egy sör és egy ázott plakát segítségével  megnyitja a kiállítást, egyben megtáncoltatja a fantáziánkat és a megjelent lányokat.

2. E.J.  a sok szereplős iF közös kiállítás szónoka táncrendbe szedi a művészeket és majdnem sikerül levezényelni egy csoportkép performance-t. 

3. E.J. kiállításának rendezője, E.J. kezében egy a falakon már elhelyezhetetlen E.J. vászonnal  így szól a megilletődött kávézósnak: “Vállaljuk a lehetetlent?” és hat méter magasba, két, kétméteres seprűnyéllel, táncolva odaakasztja, ahova csak egy elfogulatlan játékos elme képzelhet képet (az ablak elé). A lány a vászonra nyomott fotón játékos pózt mutat éppen.

4. E.J. saját kiállításának megnyitó szónokát a vállán hozza fel a lépcsőn, és persze a beszéd: tánc. Szerencse, hogy a Gyafi gitározott, ki más tudná ezt a képes beszédet elgitározni? (Három zseni egy kocsmában, van ez így az iFben).

5. Ha kevés ennyi bizonyiték, beszélgessetek E.J.-vel. Kétség nem marad, az biztos.

Gyertek az iFbe, nézzetek fotókat, amiken abszulút elfogulatlanul táncolnak a lányok, kortárs geométereket is találhattok olykor. A közelben kézműves söröket árulnak!
_