Kovács Gyulát, mr. Dob-ot, idézte Gyafi: "a jó jazz zenésznek szaga van". Nem kell szó szerint érteni, lefordíthatatlan nyelvi játék, a szavakon túli lényeget akarja kifejezni. "Én értem mire gondolt a Kovács, neki volt jazz szaga", magyarázta tovább. (Pitypang kutya egyetértene: mesélte (a kutya), hogy a zenész szaga változik ha játszik, függ attól mit, hogyan...).
Kedd este mr. Dob is érezte volna a jazz szagot az iFben: Sárik Péter-Gyárfás István duó mulattatott és mulatott. (Reményeim szerint minden este érezné, sőt már beitta magát a szag mozdíthatatlanul a iF logo-ba is). Gyafi és Peti nagyon jó hangulatban voltak, a zene után, még benne dolgozott az öröm, amit a tökéletes együttműködés okozhat. Értették egymás gondolatát, hozzátettekek, variálták a egymás mondandóját aztán együtt, mint egy hangszer, egy játékos szólaltak meg két hangszeren, mindkettőjük örömére.
Herbie Mann szólt a gépből. "Vele játszottam" mondta Gyafi, " kétszer is. Épp hetven éves volt. Képzeld el, hogy megszólal melletted egy dallam és nem olyan, hanem AZ".
Nekem a Sárik-Gyafi a Sárik-Berki, Gyafi-Fekete Pisti, Fekete Pisti-Halper Laci, Vázsonyi-Jász, Dresch-Lukács... folytathatnám az AZ-okat sokáig. Gyertek az iFbe!
_
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése