Néhány hónappal ezelőtt jött be Josef Ralt először az iFbe. Gáspár Karcsiék zenéltek. Josef a saláta után, a második sör közben egyszer csak előszedte a hátizsákból papírtömböt, a papírtömb szétszedő piculát, a vízfestékes dobozokat, ecseteket, kis edénykéjébe vizet tett, és ha hiszed ha nem, a jazz ritmusára himbálózva festeni kezdett. Ahány szám, annyi kép.
Ezentúl már az iF nem lesz ugyanolyan, mint Ralt előtt volt. Természettudományosan ez nem mélyértelmű, megjegyzésre sem érdemes trivialitás. Filozófiailag már a régi görögök is megfogalmazták, általánosabban. Blogilag azt jelenti, hogy a pestiek így beszélgetnek azon az egy hónappal ezőtti időponton túl:
"-Láttad már azt a pasit, aki kávéházi asztaloknál tök jó képeket fest pillanatok alatt? -Arra gondolsz, aki az iFben a Barczáról azt a képet festette, amin hallatszott a bőgőzés? Persze, de azt tudod, hogy két kézzel is tud dolgozni egyszerre? -Na ne már! -Én már láttam a Mai Manóban is, órákig csak festi a kávézós-lap-topozós képeket!" stb.
Az iFben most kiállítása van. Rhythmic Musing- Jazz and Sketch. Tessék megfejteni a szójátékot, ha nem megy (vagy ha sikerül), akkor eljönni és megnézni a képeket. A helyszínen könnyen adódik-igazolódik a megfejtés. A képek egyútt, bekeretezve, tematikusan elrendezve még sokkal hatásosabbak. Jó látni: a közbeszerzéseken túl van egy színes világ amire érdemes (lenne) odafigyelni. (A közbeszerzésesre meg nem érdemes annyira).
Gyetrek az iFbe, előbb-utóbb találkoztok "a pasival, aki fest"
. Live painting show- alkalmanként. Különleges (jó) sörök és vargnano kávé mindenképpen lesz.
_
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése