1=2 ? Logika és valóság

Az iF (boldogító) tábláján olvasható ez a mélyenszántó megállapítás. Mélyenszántó, mert ha melléírnánk a kevésbé boldogító, de igaz megállapítást, hogy 1ǂ2 akkor már csak néhány lépés a Riemann sejtés igazolása (egymillió dollár!). Üröm az örömben, hogy a két megállapításból együtt nem csak a Riemann sejtés, de annak a tagadása, sőt minden épkézláb megfogalmazott állítás levezethető. (Reductio ad absurdum, visszavezetés az abszurdra, eset szétválasztással: mi van ha 1=2 és mi ha 1ǂ2. (házifeladat))

Akkor mégis hogy van ez? Egyedül Kópé barátom tette szóvá a kiírást, pedig minden olvasni tudót fel kéne háborítson, de legalább meg kéne nevetessen egy ilyen butaság. Élünk a Ráday utcában, körülöttünk harsognak a buta (hamis, egymásnak ellentmondó) kijelentések. De, -visszavezetés az abszurdra-, ha egyre abszurdabb megállapításokat vezetnek le, egy ponton észre kéne (fogjuk?) venni, hogy a kiindulási állítással van baj (egy másik tulajdonsága a logikának, hogy hamis állításból minden levezethető). De valahogy ez megy ki a köz.. mégsem nevezem gondolkodásnak, ami akkor csinálódik, amikor úgy mondjuk: gondolkozunk.

1ǂ2, és jobb ez így. Mint ahogy az is jobb, ha nem fogadjuk el logikai érvként pl. a fenyegetést. Viszont valóban: a boldog óráknak nevezett időszakban az iFben egy pálinka boldogtalan áráért kettőt adnak. Gyertek az iFbe és maradjatok este 10 után. Kettő vagyis négy (adag) pálinka elfogyasztása után csoda történik: nem bosszankodunk tovább, tudunk nevetni a butaságokon. Aztán elalszunk.

_

Keverés

Az előző bejegyzéskor belémszorult, hogy a matematika nem csak a gyökvonás meg az a sok butaság amit a hétköznapi szóhasználat tulajdonít neki. Két példa (nekem) mostanából:

Az első számjegy probléma azon a megfigyelésen alapszik, hogy egy kísérlet eredményét mutató (véletlen) szám első jegye sok kísérletben többször egyes mint kilences. Így van ez akkor, ha egy egész szám hatványait vizsgáljuk egy határig, de akkor is ha egy véletlenszerűen választott folyó hosszáról van szó, vagy egy város lakóinak havi elektromos fogyasztásáról. Ezeknek a számoknak az első jegye az esetek harmadában egyes és csak ritkán, az esetek 5%-ban kilences.

A kártyások általában nem tudják, hogy Persi Diakonis megmutatta: hétszer kell megkeverni egy pakli francia kártyát ahhoz, hogy a kártyák sorrendje"véletlenszerűvé" váljon. Ha egy frissen kibontott paklit kétszer megkeverünk, rengeteg szabályosság marad benne, amit felhasználhatunk pl. ha huszonegyezünk. De ha Diakonis (aki eredetileg bűvész volt) kever, akkor ha akarja, visszaáll az eredeti sorrend. Ahogy a gazdi mondja a kutyusnak: okos, ügyes.
_