A IX. ker. Önkormányzat munkatársai tegnap éjszaka, terasz zárás után benéztek a kávézóba. Felteszem, látogatásukat egy gyors bejelentésnek köszönhettük, ami (talán) Balázs Elemér dobszólójára tehetett panaszt (pedig szeretnék én bármit úgy tudni, mint Elemér dobolni. Elemér az első szettben nagyon finoman, halkan dobolt, de 10 óra körül néhány erőteljesebb ritmust is ki kellett beszéljen magából. A muzsika zseniális volt, ideírom a neveket, ahogy elégedetten mosolyogva bemutatták egymást a zenészek a közönségnek. Jó érzés hallani, ahogy sorra bemutatják egymást: Balázs Elemér dobok (taps), Barcza Horváth József bőgő (taps) és Oláh Kálmán.. zongora (taps, füttyentések)).
Amíg a jegyzőkönyv készült,a kommandó, (ahogy mi nevezzük őket) egyre többet nézegette a Práter utcában és környékén készült kiállítási képeket (Nyíri Zsolt). Hozzájuk (és sokunkhoz) tartozik a terület. A képek, ahogy Vámos Zoli mondta "autopsy photos", halottasházi képek az elhunytról. Emberek nélküli lépcsőházak, utcák, tele a zsibongó élet nyomával. Temetés előtt, utoljára.
"..a városrombolás új, minden eddiginél lendületesebb szakaszában lakályos, komfortos, tiszta épületek kerülnek, a hazugság csak az, hogy nem kifizetődően helyrehozható József városi házak helyébe, tehát nem egyszerűen haszonvágy, hanem sekélyes ízlés, a hiányzó szellem és gondolat hoz felettük ítéletet. (..Bóné..)Gerince megroppan, megérti, hogy megöregedett, a gyerekkorát, a múltját törlik el éppen, minősítik feleslegesnek..." (Sausic Attila)
"Munkaidőn kívül visszajövünk, megnézzük az emeleti képeket is", búcsúztak a kollégák. Így megy ez, Max feleségül veszi az őt látszólag anyagi csődbe juttató hölgyet, a megroppant gerincű bejelentés új barátokat hoz az iFnek. Nagyváros. Gyertek az iFbe is!
_
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése