Ezt a szoborszerű képet a büszke tekintetű piros sapkás férfiról Vittore Carpaccio festette 1490 táján, legalábbis ez a művészettörténet mai álláspontja. A kép Velencében van a Museo Correr-ben.
1950-ben Velencében nagy gyűjteményes kiállítása volt Carpaccionak. A legenda szerint Guiseppe Cipriani szakács a festő iránt érzett tisztelete okán, az általa frissen feltalált (hagyományos) olasz ínyencséget Carpaccionak nevezte el. Macerás gyomrú vendége ugyanis nem ehetett főttet-sültet, de szervezetének mégis marhahúsra volt szüksége. A találékony Giuseppe papírvékonyságú szeleteket vágott a pácban előkészített színhúsból. Mint az ilyen mesékben történnie kell (ld. székelykáposzta, vörösboros marhasült stb.) óriási siker, már csak név kellett az új hagyománynak és azóta is özönlönek Velencébe a japán turisták carpacciót enni. (Ha az iFben kéne ilyen alapon feltalálni valami magyarosat, mi tatárnak neveznénk el. De mi legyen a recept)?
Jazz Carpaccióval: péntek este az iFben: Jazztett!
_
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése