2011. január 12.

A nap képzavara: "a diktatórikus gondolat"
(ld. a kettővel előbbi bejegyzést)!

Azok a bizonyos szöveges feladatok nem haltak ki : itt egy példa a mából. A (törvénynek a második) lényege, hogy legyen ködös. Reszkessen az is, aki komolyan veszi.

Egy ügynök, aki háromfajta árucikk eladásával foglalkozik, így számolt be egyik nap az aznapi munkájáról szigorú főnökének: „Negyven családot kerestem fel a termékeinkkel. A termékismertetésem után anyagi okokra hivatkozva 15 család semmit sem vett tőlem, de 15 vásárolt a mosogató szerünkből, 12 az arckrémünkből, 10 pedig a habfürdőnkből, és három családban a habfürdőt és a mosogatószert is el tudtam adni.” Főnöke megkérdezte, hogy biztosan így történt-e minden, de az eladó megerősítette még egyszer az elmondottakat. Mit válaszolhatott neki a főnöke?
  1. Azonnali hatállyal felmondott neki, mert nem szereti, ha a dolgozói pontatlanul dolgoznak, ráadásul a szemébe hazudnak.
  2. Megdicsérte azért, mert a nehézségek ellenére hatékony munkát végzett.
  3. Sajnálkozott, hogy a cég által gyártott habfürdő illatát nem szerették meg a vevők.
  4. Megkérte, hogy legközelebb legyen rámenősebb, és próbáljon árukapcsolással több terméket eladni.
Aki így tanulja a matekot, nem akarja majd megtudni, mi a Riemann sejtés és hogy miért Tavaszi a Szonáta.
_

1 megjegyzés:

Attila Lendvai írta...

en mar egy ideje elhataroztam, h ha egyszer gyerekem lesz, akkor osszeszedek eleg ertelmes embert a kornyezetembol es szervezek egy nem-hivatalos hazi iskolat.

vagy barmit, csak ne menjen a sarki, allamilag finanszirozott birkaneveldebe, ahol a memorizalas es az engedelmesseg melle a gondolkodas mar nemigen fer bele a tananyagba.

persze... eloszor a gyerek... vagyis a feleseg... :)