Vukán Gyuri

Négy évig volt rendszeres helyszíne a CAE triónak (Vukán György-Berkes Balázs-Balázs Elemér) az iF. Utoljára egy hónapja sem, augusztus elsején ment az önfeledt zenélés. Hihetetlen és emészthetetlen a hirtelenség, ahogy vége lett.

Gyuri már először is otthonosan, zsebre dugott kézzel jött be, mögötte a beszédes tekintetű Berkes Balázs a bőgővel, mögöttük Elemér, hercegi tartással. Megismerkedtünk Gyurival, akkor és attól fogva régi jó ismerősként kezelt, mint szinte mindenkit -aki nem kommunista. Sokat mesélt, szünetekben szünet nélkül dumált.

Mesélt a nehéz körülményekről, amiben felnőtt és tanult. Vend származásáról. Nagyon haragudott a kommunistákra, akik miatt a család sokat szenvedett. Egyedül maradt, barátok, haverok, zenésztársak, rajongók vették körül, de a családból senki sem maradt. 

Idejét a zene töltötte ki. "Ha nem zenélek, zenét szerzek -mondta-. Minden nap. Rengeteg zenét írtam,  (Tudjuk, 150 körül van csak filmzenéinek száma és számtalan más műfajban dolgozott). Mindet odaadtam Pannonhalmának, így talán egyszer még lesz velük valami, nem vesznek el. Amikor láttam a főapátnál bőr kötésben megkönnyeztem" -úgy emlékszem, így mondta, már tudjuk, utolsó koncertje előtt. 

Madarat tolláról, embert zenéjéról... és barátjáról. Berkes Balázzsal 52 évet játszottak együtt. Ötvenkettő. Év.

Bacsó Kristóf írta halálákor, hogy nagyon nő odaát a zenekar. Amikor átérek, igérem, elmegyek a koncertjére. 

_

Nézik mint a cukrot

Viszló Sára kiállításáról van szó. A szecesszió cukros világából a legemlékezetesebb kóstolót Prágában vettem, zöld abszintot szopogatva tértünk be Mucha plakátjait nézegetni. Az abszint és a szecesszió is alliterál Sára három képből álló sorozatára, aminek egyik darabja, (a legszecibb) itt is látható (a másik kettőért, és a kiállítás többi festményéért sürgősen az iFbe kell jönni, vagy kattintani). A csinos csíkos zakót  hányavetin magára kapó fotós lány és modellje képét  egy múlt századi fényképalbumban találta és festette újra abszintos absztrakt lenyomatával együtt. A két fénykép-festménnyel megmagyarázva nem is olyan absztrakt az absztrakt. (Így van ez az élet más területein is, pl a lineáris operátor fogalma nem is olyan absztrakt ha a kétrés kisérletben botlunk bele.)

De vissza a cukorhoz vagyis Sára vonzó képeihez. A jó cukrot is a neve adja el, telitalálat a cím: "Gribouillage". Nem tudni mit jelent, de franciák is, magyarok is telitalálatnak érzik. A műélvezetben az érzés a fontos, az érzés teszi, hogy alig győzzük nézni a képeket.

Gyertek az iFbe megnézni a Griboullage-t, mert nézik mint a cukot.

_

Nem olyan, AZ

Tim Ries és Sárközy Lajos

Gyárfás Pisti mesélte: "Chat Bakerrel játszottam. Az volt fantasztikus, hogy amikor elkezdett fújni, az nem olyan volt, hanem "AZ".

Nem megy ki a fejemből Gyafi észrevétele. Számtalan nagyon jó zenét hallani ami olyan mint... De van, amikor a zene nem olyan, hanem megismételhetetlenül "az". Ezt az "azt" éreztük hetedikén (is(!)): Tim Ries és az East Gipsy Band játszott az iFben. Tim barátunk elérzékenyülten mondta a koncert után Sárközy Lali-ról: úgy hegedűl mint Itzak Perlman, de Perlman nem tud úgy improvizálni mint a Lali, (sőt gitározni sem). És akkor még ott vannak a többiek Balázs Józsi az alapító zongorista és Elemér testvére a doboknál, Balogh Guszti énekel, Pecek Krisztián bőgőzik, Oláh Vilmos cimbalmozik. Elemér úgy kommmentálta: játszottunk New Yorkban, Brüsszelben meg sok helyen, de ez volt a legjobb koncertünk. Neki elhiszem, Ő ott volt mindegyiken, az első sorban.

Az iFről (néha) azt hiszem, hogy "az a hely". (Máskor, hogy vigye az ördög mindenestül). Nem hiszem, hogy van még ilyen a világban. Ha van is, akkor az másképpen "az".  Gyertek kipróbálni. Jó mulatság, jobb mint púpos bálnán lovagolni hurrikánban.

_

Száz év

 "A színházban itt táncolnak a legjobban, mindenki nagyságos úrnak érezheti magát az emberforgatagban, ha tegnap szabadult is ki a tömlöcből, az orvosok nagyszerűen gyógyítanak, a fiskálisok világhíresek, a kis partájnak is fürdőszobája van, a boltosok találékonyak, a rendőr vigyáz a rendre, az úrinép kellemetes,  a lámpások reggelig égnek, a kísértet nem jöhet be a házmester miatt, a villamoson óra alatt eljuthatni a város legtávolabbi részébe, a fővárosi tanítók és tisztviselők lenézik az államiakat, a nők olyan műveltek mint akármelyik színházi újság, a hordár udvariasan köszön az utcasarkon,a fogadós kezében tartott kalappal kérdezi étvágyadat, a bérkocsis áhítatosan vár rád naphosszat, a masamódok megesküsznek, hogy feleséged a legszebb asszony, a leányok tisztelettel hallgatják politikai eszméidet a mulatóban, az újságban dícsérettel olvasod a neved, ha szemtanúja voltál egy életmentésnek, csupa hírneves, országházi férfiak köpködnek a kávéházi kertben, rád segítik a kabátod, és harminckét aranyfogát mutatja a temetésrendező, amikor búcsút vettél a várostól."

Száz éve, hogy Krúdy ezt írta. Azóta változott, az utóbbi időben különösen más a módi, de az országházi férfiak köpködnek. És lett nemzeti dohánybolt hálózat.

Gyertek az iFbe,  mindenki jól érezheti magát. (Persze csak ha elegen jöttök, addig én maradok a kivétel..)

_