2013. augusztus 30.

Vukán Gyuri


Négy évig volt rendszeres helyszíne a CAE triónak (Vukán György-Berkes Balázs-Balázs Elemér) az iF. Utoljára egy hónapja sem, augusztus elsején ment az önfeledt zenélés. Hihetetlen és emészthetetlen a hirtelenség, ahogy vége lett.

Gyuri már először is otthonosan, zsebre dugott kézzel jött be, mögötte a beszédes tekintetű Berkes Balázs a bőgővel, mögöttük Elemér, hercegi tartással. Megismerkedtünk Gyurival, akkor és attól fogva régi jó ismerősként kezelt, mint szinte mindenkit -aki nem kommunista. Sokat mesélt, szünetekben szünet nélkül dumált.

Mesélt a nehéz körülményekről, amiben felnőtt és tanult. Vend származásáról. Nagyon haragudott a kommunistákra, akik miatt a család sokat szenvedett. Egyedül maradt, barátok, haverok, zenésztársak, rajongók vették körül, de a családból senki sem maradt. 

Idejét a zene töltötte ki. "Ha nem zenélek, zenét szerzek -mondta-. Minden nap. Rengeteg zenét írtam,  (Tudjuk, 150 körül van csak filmzenéinek száma és számtalan más műfajban dolgozott). Mindet odaadtam Pannonhalmának, így talán egyszer még lesz velük valami, nem vesznek el. Amikor láttam a főapátnál bőr kötésben megkönnyeztem" -úgy emlékszem, így mondta, már tudjuk, utolsó koncertje előtt. 

Madarat tolláról, embert zenéjéról... és barátjáról. Berkes Balázzsal 52 évet játszottak együtt. Ötvenkettő. Év.

Bacsó Kristóf írta halálákor, hogy nagyon nő odaát a zenekar. Amikor átérek, igérem, elmegyek a koncertjére. 
_

2013. augusztus 22.

Nézik mint a cukrot


Viszló Sára kiállításáról van szó. A szecesszió cukros világából a legemlékezetesebb kóstolót Prágában vettem, zöld abszintot szopogatva tértünk be Mucha plakátjait nézegetni. Az abszint és a szecesszió is alliterál Sára három képből álló sorozatára, aminek egyik darabja, (a legszecibb) itt is látható (a másik kettőért, és a kiállítás többi festményéért sürgősen az iFbe kell jönni, vagy kattintani). A csinos csíkos zakót  hányavetin magára kapó fotós lány és modellje képét  egy múlt századi fényképalbumban találta és festette újra abszintos absztrakt lenyomatával együtt. A két fénykép-festménnyel megmagyarázva nem is olyan absztrakt az absztrakt. (Így van ez az élet más területein is, pl a lineáris operátor fogalma nem is olyan absztrakt ha a kétrés kisérletben botlunk bele.)

De vissza a cukorhoz vagyis Sára vonzó képeihez. A jó cukrot is a neve adja el, telitalálat a cím: "Gribouillage". Nem tudni mit jelent, de franciák is, magyarok is telitalálatnak érzik. A műélvezetben az érzés a fontos, az érzés teszi, hogy alig győzzük nézni a képeket.

Gyertek az iFbe megnézni a Griboullage-t, mert nézik mint a cukot.
_

2013. augusztus 14.

Nem olyan, AZ


Tim Ries és Sárközy Lajos
Gyárfás Pisti mesélte: "Chat Bakerrel játszottam. Az volt fantasztikus, hogy amikor elkezdett fújni, az nem olyan volt, hanem "AZ".

Nem megy ki a fejemből Gyafi észrevétele. Számtalan nagyon jó zenét hallani ami olyan mint... De van, amikor a zene nem olyan, hanem megismételhetetlenül "az". Ezt az "azt" éreztük hetedikén (is(!)): Tim Ries és az East Gipsy Band játszott az iFben. Tim barátunk elérzékenyülten mondta a koncert után Sárközy Lali-ról: úgy hegedűl mint Itzak Perlman, de Perlman nem tud úgy improvizálni mint a Lali, (sőt gitározni sem). És akkor még ott vannak a többiek Balázs Józsi az alapító zongorista és Elemér testvére a doboknál, Balogh Guszti énekel, Pecek Krisztián bőgőzik, Oláh Vilmos cimbalmozik. Elemér úgy kommmentálta: játszottunk New Yorkban, Brüsszelben meg sok helyen, de ez volt a legjobb koncertünk. Neki elhiszem, Ő ott volt mindegyiken, az első sorban.

Az iFről (néha) azt hiszem, hogy "az a hely". (Máskor, hogy vigye az ördög mindenestül). Nem hiszem, hogy van még ilyen a világban. Ha van is, akkor az másképpen "az".  Gyertek kipróbálni. Jó mulatság, jobb mint púpos bálnán lovagolni hurrikánban.

_


2013. augusztus 1.

Száz év





 "A színházban itt táncolnak a legjobban, mindenki nagyságos úrnak érezheti magát az emberforgatagban, ha tegnap szabadult is ki a tömlöcből, az orvosok nagyszerűen gyógyítanak, a fiskálisok világhíresek, a kis partájnak is fürdőszobája van, a boltosok találékonyak, a rendőr vigyáz a rendre, az úrinép kellemetes,  a lámpások reggelig égnek, a kísértet nem jöhet be a házmester miatt, a villamoson óra alatt eljuthatni a város legtávolabbi részébe, a fővárosi tanítók és tisztviselők lenézik az államiakat, a nők olyan műveltek mint akármelyik színházi újság, a hordár udvariasan köszön az utcasarkon,a fogadós kezében tartott kalappal kérdezi étvágyadat, a bérkocsis áhítatosan vár rád naphosszat, a masamódok megesküsznek, hogy feleséged a legszebb asszony, a leányok tisztelettel hallgatják politikai eszméidet a mulatóban, az újságban dícsérettel olvasod a neved, ha szemtanúja voltál egy életmentésnek, csupa hírneves, országházi férfiak köpködnek a kávéházi kertben, rád segítik a kabátod, és harminckét aranyfogát mutatja a temetésrendező, amikor búcsút vettél a várostól."

Száz éve, hogy Krúdy ezt írta. Azóta változott, az utóbbi időben különösen más a módi, de
az országházi férfiak köpködnek. És lett nemzeti dohánybolt hálózat.

Gyertek az iFbe,  mindenki jól érezheti magát. (Persze csak ha elegen jöttök, addig én maradok a kivétel..)
_

2013. július 31.

ZWICKLE


Prágában nem láttam még zwickl-t, de biztos csak azért, mert nem figyelek eléggé. Először az iFben találkoztam a Fóti Zwickle-el, nem is tudtam kit tisztelhetek a barátságos, békeidőket idéző nevű sörben. Vasárnap  Bécsben a Porzellangassen szintén Zwickle-t csapoltak, hát rákérdeztem közös brátunkra a Wikipediára és Imrére. Szóval a Zwickle egy sörcslád, könnyű világos sör, legtöbbször öt fok alatti szesztartalommal, szüretlen és erősen komlózott. Van még sok fontos fölösleges infó, amit jól esik átbeszélni sör mellett, pl. mi a különbség a Keller Bier és a Zwickle között, miért prémium a Fóti Zwickle stb.

A lényeg, hogy gyertek az iFbe sörözni! Ahogy a nagy költő bölcsen megjegyezte: itt az idő (nyár). A cigi beszerzése úgyis egyre bajosabb, legyen akkor sör és jazz, nagy társaságban egy két szál cigit mindig lehet szerezni.
_

2013. július 19.

(Még) Egy normális nő, Aschoff Lili


Az élet nehéz, tudjuk meg már a könyv borítójáról, de ezen nem lepődünk meg. Volt már velünk is úgy, hogy ostobának tetszett a "illemtan fiataloknak" címben a "fiataloknak". Piros ceruzával besatírozzuk, és dühösen megállapítjuk: az élet nehéz. Így már jó is a cím!  (Ha tudomásul vesszük, hogy nehéz az élet, már nem is annyira nehéz: ezt hívhatjuk paradoxonnak. De most Lili a téma, nem Smullyan).

Lili (sem) írás közben tudta meg, hogy az élet… milyen is? Nem rég szabadult viharos kamaszkorából, amikor is cigivel telefüstölte Európa jó néhány kocsmáját, miközben az alkoholkészleteket magába töltötte. Az ősök vére nem válik vízzé, maradt ereje a rohanásra az élet mélyvízében. De hová is?

Mindig is író akart lenni, beiratkozott VisArt-ot tanulni. Három év egy másik mélyvízben. Diplomamunkaként maga írta, rajzolta, tipografálta könyvvel rukkolt ki. A könyv nem egyszerűen csak tetszetős, van mondanivalója. Légy normális, ez a megoldás az élet nehézségeire. Mindig kínálkozik normális út, csak normálisan kell gondolkozni. Lili látott példákat a családban bőven olyanokra, akik a normális nyomában élték-élik életüket. A "normálisok" persze messziről látják, hogy ezek aztán nem normálisak. Van ebben még megfejtendő: lesz az életműnek folytatása, higgyétek el.

Addig is normálisok, nem normálisok, gyertek az iFbe: Aschoff Lili könyv lapjaiból van kiállítás.
_

2013. június 26.

Foto, film, festmény: Szikra Ági


Élmény Szikra Ági festményeit nézegetni. Kinézni az esőbe az ablakon át, a legnyugalmasabb élmény. Minden rendben, esik, de nem kell megázni. Odakinn ázik a föld, jó hallgatni, nézni, meleg italt töltünk, otthon vagyunk. Ugyanez az autóból. Zivatarhoz való cd-t teszünk a lejátszóba. Andante tételt. A város fényei, elsuhanó tájak, valahogy belülről nézve, a vászon az ablak. Ha esik,  vízcseppek állnak meg, folynak le  az üvegen (vásznon). Vízcseppet festeni nehéz, hát még ennyit. Zen dolog lehet. (Vajon van Áginak kedvenc vízcseppje a képein?)


Van az a kép a magas falon felül: buja park a sejtelmes (ellen)fényekkel. Ismerős érzés nézni. A Jóska (Pintér) mondta meg, hogy honnan ismerős. Nagyítás! Thomas (játssza David Hemmings) fényképezőgépének keresőjén, lencséjén keresztül látjuk a parkot, ha nagyítjuk talán megtaláljuk a sejtelem okát. Innen is tudjuk, hogy az élet  játék a nem létező teniszlabdával. Viszont a képeket nézni élmény. 

Gyertek az iFbe Szikra Ági kiállítást nézni (VENNI IS LEHET: képet sört egyebet)!
_