A tejút fénye árnyékot vet

Pintér József plakátja

Kérdés, hogy mi tette az ősvalakit emberré. Legutóbb a tüzhasználatról olvastam: a meleg étel jobb energiabevitel, mint a nyers, több ideje maradt az ősembernek újságot olvasni (bár attól valószínúleg az ellenkezője történt volna, elmegy a kedve a kultúra elindításától), gondolkodni az élet dolgain.  De ehhez mit szóltok? Éjjel fényszennyezés mentes réteken heverészve az eget bámulta. Nyilván ezt tette, az éjszakai ég ugyanis gyönyörű, ezt tudnia kellett, meg fel is tűnik. Ráadásul nagyom más mint a nappali világ (nem a sötét-világosra gondolok): szabályos és (nagyrészt) állandó, ha változik is, azt nagyon szabályosan teszi. (Még a meteorozós ősember is rájöhetett szabályosságokra, mint a meteorrajok évenkénti visszatérése pl.) Nem volt ujság, nem volt keresztrejtvény sem, de ezt a szabályosságot ki lehetett figyelni. Dumálni is kellet róla, mert csak a nagypapa és a annak a nagypapájának a feljegyzéseit összehasonlítva lehet rájönni a földtengely, vagy a tavaszpont vándorlására. Ha legalább egy binokulárja lett volna, vagy tudott volna zoom-olni, óragépezni és két és fél órásat exponálni a szemével! Hamarabb feltalálták volna az absztrakt festészetet.

Az égi rejtvényfejtés tette a jó embert (meg a matek és a történet mesélés). Rá kell csak nézni a mai csillagászokra és fényképeikre: például Éder Iván, aki éppen kiállít az iFben. Megint a szöszmötölés: nagyítgatni, rövidebbet-hosszabbat exponálni, színhőmérsékletet és még mi mindent állítgatni, a felvételeket összeadni, korrigálni stb, és máris a NASA napi csillagszati képe a felvétel. De mikor alszik a csillagász?

Szóval ha nem mentek Namíbiába (az Atacamába, a Sinaira, a Bakonyba), ahol fényszennyezett világunkban is árnyékot vet tejút fénye, akkor gyertek az iFbe. A képeken láthatjátok milyen (ott) az ég, ha ilyen műszerrel és ezzel a rajongással figyelik mint Iván  és a többi profi amatőr.

_