A Könyv

Eck Imre Gábor fotója

Erdős Pál szerint létezik a Könyv, amelyikben a matematika összes tétele van felsorolva a legszebb bizonyításukkal együtt. A baj, hogy a legfelsőbb fasiszta ezt a könyvet elrejti a matematikusok elől, ezért neki Hajnaltól Hajnalig (Szemerédiig) kell gondolkoznia és gondolkoztatnia, hogy megtalálják a Könyvbeli Tételeket és Bizonyításokat.

Bár nem mondta, de úgy képzelem, hogy Eck Imre Gábor szerint is létezik a Könyv, amiben minden tárgy a legszebb fényképével szerepel. Erdőshöz hasonló izgatott szorgalommal keresi ezt a legszebb képet, hazavisz, beállít, világít, exponál, kidolgoz, másol, retusál, szkennel, nyomtat és minden fázisban fúr, farag, javít, újra kezd, kicserél, átgondol, olajoz, hangol, rendez, gyűjt fáradhatatlanul. A gyűrött, poros, öreg sokszor használhatatlan tárgyak elgondolkodtató, gazdag fotókon jelennek meg. 

Erdős és Imre munkáit megismerve az az érzésünk támad, hogy bepillantottunk a Könyvbe és Képmellékletekbe.

Eck Imre Gábor kiállításának megnyitója április 15-én hat órakor az iFben.

Vödric cukrász bodagja és az iF

Roadshow! Az tegnapi helyszín a Keszthelyi-hegység (foto) ahol Pitypang kutyával sétáltunk (tél?), friss, zöld medvehagyma mezőkre találtunk. Vödric cukrász Fehér Béla 49-es szabadságharcos roadshow-jából a "Kossuthkifli"-ből ismerős. Pozsony-Debrecen utazása során Vördicet egy fogadóban friss bodagillat fogadja. Miután jól befalatoznak, azt a tanácsolja a fogadósnak, hogy kisütés előtt a bodagokat egyik felükön kenje meg sódaros tejföllel (só, bors, fokhagyma), ragasszon egymáshoz kettőt, és úgy süsse ki. A vendégek el sem mennek, de ha el is mennek, nyitásra (kisülésre) visszajönnek.

A megfejtést M, vagyis Miklós adta Sankt Antonban (M jóvoltából nem csak sí- hanem vacsorázó paradicsom is): a sódar persze sonka, a bodag krumplis tészta. Sankt Antonból a visszaúton március 16-án a már megtisztított és mindkét irányban járható M1-es autópályán a hatórás álldogállás a kamionok között még biztosított egy lehetőséget a mesebeli bodagillat fetisizálására, képzeletben mentőexpedició jött kosárkában terítő alatt friss bodaggal. De csak a hírek jöttek, hogy 100%.

Az utolsó helyszín Káptalantóti, ahol ma a kipróbálom: hajában fótt krumplit áttörök, liszttel, libazsírral tojással kigyúrom, egyik felét medvehagymával megszórom, tejfölös sódarral összeragasztom és kisütöm. Ha jól sikerül lesz az iFben nemsokára. De melyik sört ajánlanátok hozzá? Először megpróbálkozom egy palóc IPA-val bagy az Anonimus-szal (IBU 100. Gyertek az iFbe! 
_

A felszolgáló lány

A kávéházi koncertet nem mi találtuk fel. Bach világi műveit a Zimmermann kávéházban mutatták be, ezt a képet pedig az impresszionista Edouard Manet 1878-80-ban festette (The Waitress). A képen az újdonság nem az, hogy zenélnek a söröző-kávéházban, hanem az, hogy felszolgálólány viszi ki a sört a kedves vendégnek.

Manet belekezdett egy kávéházi képbe (Cafe-concert at the Reichshoffen) de munka közben kétfelé vágta a vásznat, onnantól a két rész külön életet élt. A másik képen (At the Café Concert) a nyüzsgő sörözőben zenét hallgatók fásult, szenvtelen arca közvetíti az elidegenedést és magányosságot. Másfél évszázad múlva a Ráday utcában az elidegenedést és magányosságot néha(!) tapasztaljuk. Ilyenkor az időjárást okoljuk és  persze a válságot. (A külföldet általában nem bántjuk, végül is a jazzt nem nálunk találták fel, még ha nagyon szépen csináljuk is. Különben is részben külföldieket látunk vendégül, ők nyitottabbak manapság). Szomorú látni a fásult arcokat, de ők már az utcáról sem néznek rá a koncertre: szerencsére a kevés benti közönség ilyenkor is lelkes, az iFben Manet nem találna modelt fásultságra.

Felszolgálólányokat, finom sört, jó koncertet találna. Gyertek az iFbe!

_

Keserűség mérő

Nem az utcai változatra gondolok, amit a jelzőlámpára lehetne szerelni és kimutatná hol tartunk keserűségben. (Ezek szerint nem azt írom amire gondolok? Lehetetlen. Azon gondolkodok, (miközben nem), hogy mennyit mérne Pesten a keserűségmérő, és tikosítanák-e 83 és fél évre az adatait. De vissza ahhoz amit gondolok).

Van a sör keserűségének is mérőszáma, sőt kettő is, az EBU és az IBU. Az újszülöttnek minden vicc új, nekem ez tegnapig új lett volna, amikor is a Bors Sörfőzde Anonymus-át kézbe vettem és megtudtam, hogy az bizony IBU 100. Utánanéztem, először érzékszervileg, ma meg az interneten, a google első öt találata között. Az első módszer tudományos, ezt ajánlom mindenkinek. A második is lehetne az, de a google első oldalán főleg wikipedia van: azt csak egyes cigányságkutatók tekintik forrásértékűnek. Szóval az eredmény: W_h × AA% × U_aa ⁄ ( V_w × 1.34 ) 

Az 1.34-től kicsit elbizonytalanodtam, a magyarázat sem nyugtatott meg teljesen. Mindenestre az Anonymus-t, ami IBU 100, nagyon keserűnek éreztem. A 100 egyébként a legkeserűbb IPA-k értéke, egy könnyű sör IBU-ja 5-10, az ír sötétek 25-60.

Az IPA: A 18. században George Hodgson a Bow Brewery-ben rájött, hogy az Indiába -export cikkek híján- üresen utazó hajókon sört lehetne exportálni. Készített egy egyszerű, erős, duplán komlózott sört, amelyik bírta a szállítást. 18 hónapos hitelt is adott a kereskedőknek. Népszerű lett a kinti angolok között a söre az Indian Pale Ale vagyis IPA. (Indiában a körülmények nem voltak alkalmasak sörfőzésre).

Az iFben már két IPA-t is lehet kóstolni (ha valaki eleget jár és kerül a csapra Dunakanyar) a Széles & Széles Sörfőzde Dunakanyar-ja és a Bors Anonymus-a. Gyertek!

_

A tejút fénye árnyékot vet

Pintér József plakátja

Kérdés, hogy mi tette az ősvalakit emberré. Legutóbb a tüzhasználatról olvastam: a meleg étel jobb energiabevitel, mint a nyers, több ideje maradt az ősembernek újságot olvasni (bár attól valószínúleg az ellenkezője történt volna, elmegy a kedve a kultúra elindításától), gondolkodni az élet dolgain.  De ehhez mit szóltok? Éjjel fényszennyezés mentes réteken heverészve az eget bámulta. Nyilván ezt tette, az éjszakai ég ugyanis gyönyörű, ezt tudnia kellett, meg fel is tűnik. Ráadásul nagyom más mint a nappali világ (nem a sötét-világosra gondolok): szabályos és (nagyrészt) állandó, ha változik is, azt nagyon szabályosan teszi. (Még a meteorozós ősember is rájöhetett szabályosságokra, mint a meteorrajok évenkénti visszatérése pl.) Nem volt ujság, nem volt keresztrejtvény sem, de ezt a szabályosságot ki lehetett figyelni. Dumálni is kellet róla, mert csak a nagypapa és a annak a nagypapájának a feljegyzéseit összehasonlítva lehet rájönni a földtengely, vagy a tavaszpont vándorlására. Ha legalább egy binokulárja lett volna, vagy tudott volna zoom-olni, óragépezni és két és fél órásat exponálni a szemével! Hamarabb feltalálták volna az absztrakt festészetet.

Az égi rejtvényfejtés tette a jó embert (meg a matek és a történet mesélés). Rá kell csak nézni a mai csillagászokra és fényképeikre: például Éder Iván, aki éppen kiállít az iFben. Megint a szöszmötölés: nagyítgatni, rövidebbet-hosszabbat exponálni, színhőmérsékletet és még mi mindent állítgatni, a felvételeket összeadni, korrigálni stb, és máris a NASA napi csillagszati képe a felvétel. De mikor alszik a csillagász?

Szóval ha nem mentek Namíbiába (az Atacamába, a Sinaira, a Bakonyba), ahol fényszennyezett világunkban is árnyékot vet tejút fénye, akkor gyertek az iFbe. A képeken láthatjátok milyen (ott) az ég, ha ilyen műszerrel és ezzel a rajongással figyelik mint Iván  és a többi profi amatőr.

_

Az elnök és a puli

A Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét keresi
Göncz Árpád és a Hofi (Fotó: MTI Archív)

Kéne egy csapat, mondja Minarik mosodás. Egyetértek, bár esetemben egy helyről (is) szó van. De mi teszi a helyet? Ha izomból nekiugranak, magvalósul a disneylandes őrület, páncélos pincérek szolgálnak fel aluminium kardon nyers húsokat, vagy a helyen, a hely romlására vídia csávót alakító főnökök sármos bohócokkal elnököset játszanak. Egy közhellyel beljebb vagyunk a helyépítés útján (megint: is), ha azt mondjuk: változz meg, légy ami vagy, (a hely legyen az, ami). (Nehéz dolog, paradoxon gyanús: ad 1, ha ez én vagyok, miért gondolom, hogy ez itt nyilván nem én vagyok, ad 2, ha nem én vagyok, akkor ez itt mégis ki)?

Inkább egy példa. Még Morzsi pulival jártuk a Budai hegyeket amikor egy néptelen tavaszi napon a János hegyen idős férfival találkoztunk. A járásán, az arcán... látszott a tény: élvezi a magányos sétát, más nem érdekli. (Ritka az ilyen, a telefonálós, zenehallgatós, gyerekkel-párjával veszekedős-édelgős azonnal kiesik pl.) Ránk köszönt és ment is tovább. Hasonlított az elnökre. Távolabb találkoztunk egy fülhallgatóval telefonáló öltönyössel, még lejjebb egy járó motorú terepjáróval. Összegezve: kedves, természet kedvelő bácsi, természet romboló, mindenbe belerondító üzletemberek. A puliról, (aki a bácsihoz hasonlóan a sétával volt kizárólag elfoglalva), eszembe jutott a másik (két) elnök, aki a biztonságiak törekvése dacára beszuszakolta magát az alkoholista író mellé a kocsma különtermébe a hosszú padra. Hurrá, találkoztam az elnökkel, aki önmaga volt, vagyis sétáló bácsi. Sőt, az elnök önmaga, ha sétál, ha a szőnyegre esett plecsnit keresi, reméljük mindig és még sokáig. 

De mi legyen az iF-fel kolera idején? Minden esetre gyertek, az élő zene, a kadarka és a kadarkás, és még sok minden az ami!

_

Szöszmötöl

Ocztos Pista fényképpel szöszmötöl

Beszélgettem a Fuga webrádióban mindenféle okosságokról a Ránki Julival és Kiss Imrével, utóbbi az MKVM (vendéglátóipari múzeum) igazgatója. Rádiós szereplésemnek volt ám viszhangja: Áron és Miki láttak(!) a Fuga Rádióban és bejöttek az iFbe, megkérdezni mit csináltam ott. Már megérte az egész. (A Fuga egy izgalmas komplexum, nagy ablakokkal a kihalt, háborús Petőfi Sándor utcára. A riporterek és alanyaik munkavédelmi fejhallgatóban az ablakban beszélgetnek, a technikus kütyüjeiről kintről is leolvasható a beszélgetés hőfoka. Ugyanitt építészet, zene, irodalom.)  

Jót beszélgettünk, bár a vendéglátás nagy problémáit nem sikerült megoldani. Viszont szóba jött a az iF kávésüti receptje, a kultúra válsága és az a kérdés, mi a közös a vendéglátásban, a sémi filológiában és a matematikában. A bölcsészek persze azonnal tudták a választ és azt a jól kitárgyalták, (Juli magyar-francia szakos volt, Imre sémi filológus), nekem csak később esett le a tantusz, most fog csörreni. A szöszmötölés, ahogy Kópé barátom mondja. Ha az ember olyan (és olyannak jó lenni) akkor jól el tud szöszmötölni, receptekkel, szavakkal, mondatokkal vagy akár topológikus sokaságokkal. Csak a midennapok ne lennének ilyen kiábránditóak.

A gyömbéres kávésüti masszáját mindenestre 40 dkg lisztből, 30 dkg vajból, egy tojás sárgájából gyúrjuk (meg kell fagyasztani a hurkát, hogy szeletelni lehessen). Szöszmötölni a gyömbérrel, cukorral és a nagyszemű sóval lehet, az adja az izgalmat.

Halgassatok Fuga Rádiót és gyertek az iFbe.

_