2014. december 16.

Tartalmas sör story



Jó sört tettünk a csapra (mint mindig) Perfect Deal a neve. Gyertek megkóstolni, azért ez a bejegyzés is. Azt, hogy milyen ez a sör nálam vájtnyelvűbbek megírták: Nelson Sauvign, Maris Otter, csokoládémaláta, szantálfa szín kulcsszavakkal. Kéne egy tartalmas story.

Van, íme: Takács Péter harcostársával Róth Zoltánnal közösen főzte a sört. Az összefogás egyik célja (Pétertől tudom), nagyágyú építése az IPA harcban! Van Magyarországon egy megosztottság amit ilyen békés eszközökkel rendeznek! Igazi Fekete IPÁ-t főz a két Mester ls harcba küldi. Egy éve érezhető volt, hogy a Péter megépíti a nagyágyút, mert a kiságyú harcmodor nem vezetett (elég) eredményre. Készültek a nem IPÁ-k, az Esti Mese, a Téli Mese (megmutatom, hogy az IPÁ-n kívül is van sör, sőt). Majd jött a Nincs Mese (ha már muszáj IPÁ-t főzni akkor itt van egy nem (olyan), szépen keserű. De a front túloldalán csak főttek a keserűre komlózott erős sörök és a közönség fogyasztotta, fogyassza. Még egy durranás a Pest Control, mi is tudunk keserűt, a nevet nem elemzem, mert jobb ha félreértjük, ahogy tettük sokan. (Lehet szótárazni). És most a nagyágyú egy igazi Fekete Ipa, a legjobb komlóval és (csoki)malátával, finoman előadva, ahogy a két Mester egyetésrtésben (Perfect Deal) előadja. 

Imádom a harcot, de ez épp elég. Az IPA szabadságharcát vívjuk meg, nem húzkodjuk más elefántok ormányát.

Kovács Öcsi, neki hihetünk, többszörös zenei-, művészi-, kendo- és ízMester, azt mondta. ez a sör jó (ld. kép)! Gyertek még van, de ha elfogyott bizonytalan az utánpótlás. Talán karácsony után lesz még egy hordó.
_

2014. december 14.

A "Nagy Ember" az iFben 2


Egy régi vicc eleje így szól: Ha egy diplomata azt mondja igen, azt jelenti, lehet. Ha azt mondja lehet, azt jelenti hogy nem. Ha egy diplomata azt mondja nem, akkor az nem diplomata. Andre Goodfriend ismertsége nem ér fel Brandon Marsalis-éhoz (ld. előző bejegyzés), de Budapesten fordítva van már, azért a cím. Nyáron, amikor az American Corner rendezvényén először megjelent az iFben, még nem így volt, Pesten sem sokan ismerték. Azóta Pesten ismert emberekkel keveredett nyilvános kötekedésbe. Nem diplomatákkal, vicces látni, amikor a kétféle harcmodor összecsap. A magyarok bravúrosan tudtak már hátrafelé  nyilazni, amikor Rómában közkönyvtárak működtek, mondta a barátnőm. Még sokat kell járni a könyvtárba, ha nyerni szeretnének. Hátrafelé nyilazással ez nem megy.

Az ügyvivő úr szeret énekelni és szeret együtt énekelni. Ez történt az iFben is. Jó csinálni mondhatom (tudnék legalább enekelni). Gyertek az iFbe is, nagy emberek járnak (remélem nem küldik az embereiket).
_

2014. november 25.

A "Nagy Ember" az iFben


Branford Marsalis (jobbról) Neumann Balázzsal az iFben
Sajnos nem voltam november első hétfőjén a Ray Charles Show-t meghallgatni. Egyik másnap Jász Andris büszkén kért a telefonban, hogy találjam ki, kit hoztak le a testvérével az iFbe. Tudom hiba, nekem rögtön a fiatal Bridgitte Bardot jutott eszembe, de nem talált. Pedig Bardot  Picassohoz is beugrott,  hiszen akkoriban még nem volt iF. Ha lett volna, itt találkoznak. Mindegy is, a mai jazz-istáknak Branford Marsalis a Picasso.

Branford Marsalis-t méltatni egy mondatban lehet, de az egy nagyon hosszú mondat lenne. Elég helyette ránézni a képre, dacára, hogy telefonnal készült, sokat elárul. Balázs nem tudott a vendég érkezéséről. Andris bökte meg, amikor már zongoronál ült, hogy nézzen oda. Balázs (ő maga mondja) lélegzete elállt (majd újraindult egy más tempóban) gondolatai és ujjai összegabalyodtak, mondhatjuk ügy, nagyon
megilletődött. És így is maradt, csak kérdezzétek meg tőle, hogy volt amikor Branford azt mondta neki, hogy ne szabadkozzon, neki semmi baja Ray Charles muzsikájával, sőt! B.M. a képen kedves és közvetlen "my brother", állítólag az autóban elmenetben Ray Charles dalokat énekeltek harsányan a muzsikusokkal és Jász Palival, akivel aztán Bach szonátákat gyakoroltak a szállodában. Ezt is teszi (sokszor) a zene a muzsikusokkal, jó fejek marad(hat)nak a sikerek ellenére is.  

Jász Andris néhány évente beugrik egy "nagy emberrel" az iFbe: pár éve Billy Cobham volt a vendégünk (ugyanakkor jött be először Vukán György is, de régen volt). 

Szóval gyertek az iFbe, lesznek jó fejek, ha jöttök!
_  

2014. november 6.

Ízt kitalálni avagy kóstoltátok a Red Goose-t?


Lehet-e nem létező ízt kitalálni? Nem filozófiai mélygondolatból kérdezem, a köznapi szóhasználattal sem tudom a választ. Én mindenestre nem tudok ízt kitalálni, még a hagyma ízét sem tudom leírni, de elismerésem annak aki kitalálta. (Szétszóródott gondolataim most azt iratják velem, hogy hagyma íz van számtalan, ám van bennük közös: a hagymaíz). Mindenestre azt gondolom, hogy Takács Pétert (a híres sörfőzőt) érdemes íz témában kérdezni. Minden másban is: nagy mesélő.

A sörfőzés olyan (ezt is Pétertől tudom), hogy határozott szándékkal lehet nekiveselkedni, nem csak a szín, a hatékonyság, a keserűség, hanem a leendő íz többi összetevőjével és a sok paraméter együttműködéséből létrejövő Nagy Összhatás vonatkozásában is. Ha megvan a tapasztalat (Péternél megvan), megvan a mesterségbeli tudás (Péternél megvan) és megjön a szerencse (Péternél megjön) "olyan" lesz az a sör. Akárhogy is van, Takács Péter meséi (habbal) mindig jó szórakozást igérnek. Akinek új ez a mese, arról van szó, hogy eddig készült Takács féle Esti Mese, Téli Mese, Nincs Mese sőt számtalan Mese, most éppen a Vörös Lúdról szól a Mese. Ha (iFF) bejöttök, elmeséljük. A heti sláger (a Sláger is egy Mese, az ivós lágerről) az iFben: a Red Goose. Rick Zsófi fenti fotóján a ludat Gera Klári fecskéje alakítja, ám a sör neve azért lúd, mert ebben a mesében Ludas Péter is szerepel: együtt főzték ezt sört Takács Péterrel. 

AAA (ez minőségi jellemzés is, de): american amber ale (az alliteráció kedvéért így hívjuk az american red ale-t . Gyertek gyorsan megkóstolni, nekünk nagyon ízlik. Ha van otthon (kétlem), akkor még töltsetek egy pohárral,és itt olvashattok tovább Péterről és a söreiről. Amúgy és aztán: Nincs Mese, irány az iF. SÖR és ZENE! Mesteri itt minden. IF not, drink a beer: best goose is the Red Goose. 

2014. október 16.

New York érzés: a Hodek Quartet az iFben


Kalocsai Richárd fotója
Volt idő, amikor az "amerikai" jelzőként azt jelentette mint ma a "király".  Veszélybe került azóta amerika  dobozi királysága. Furcsa dolog ez (akkoriban a hatalommal szembeni lázadás okán dacból királyítottuk amerikát, ma meg hasonló helyzetben a zene alapú társadalom helyett mi jár az eszünkben...) de a Hodek Quartet koncertje szempontjából pillanatnyilag ez a rezignáltság mindegy. Ugyanis jazz ügyben sem Azerbajdzsán sem Kazahsztán nem látszik fenyegetni New York királyságát. 1500 napja kelünk újabb és újabb csodákra, de az a csoda még várat magára, hogy a Bakui Jazz Élet vagy akár Abay Kunanbajev említése lázba hozza Egri Jancsit például, és úgy betranszuljon, mint tette kedden amikor Sonny Rollins keresztfiával Eric Wyattel és két fiatal tehetséggel: Hodek Dáviddal, Oláh Krisztiánnal játszott együtt az iFben.

"Én New York-i vagyok" mondta hamiskás mosollyal Jancsi "csak Pesten vagyok rezidens". És ült is oda a bőgőhöz, oldalán a 17 éves Hodek Dáviddal, aki tökéletesen érti-beszéli a New York-i angol és jazz soundot. Együtt a ritmus szekció, egész estére őrült (pontos) tempót diktálva. A másik (harmónia) oldalon Krisztián angoljáról nem sokat tudok, de zongorajátéka és zeneszeretete Hodek Dávidi kora ellenére is New Yorkosítja (a szó "király" és "New Orleans" értelmében). Ehhez képzeljünk hozzá egy fekete napszemüveges, fekete New York-i szaxofonost, akit Eric Wyatt alakít kitűnően, jazz szerető és értő tömeget, amerikai komlóval ízesített sört, Jack Daniels-t személyesen (őt Peter Fodor alakítja). 

Hazafelé a taxisnak azt mondtam, vigyen a Kennedy reptérre, reggelre haza kell érnem Pestre (bár semmi kedvem hozzá).  Gyertek az iFbe: amerikai (iFF you come).   
_

2014. október 2.

BOR az iFben

Ezentúl ez lesz a kedvenc fehérborom!

A történet (amit a BOR mellé kaptam a Tóti piacon), valahogy így szólt.  Egy kereskedő bort akart venni Nagyrónai Lászlótól (Tudjátok, ő a fő Kőróka, nagy történetmesélő). 
"A bor sokféle, van valami közelebbi elképzelése?" 
"Hogyhogy, hát nem tudja, hogy a BOR a Badacsonyi Olaszrizling rövidítése?" 
Most már mi is tudjuk. 

A Kőróka Pince a Bácshegy oldalában van, nem tudnám megmondani, hogy a Káli- vagy Tapolcai medence a hívószava. Nem mindegy a BOR kérdés szempontjából: a Káli medence és környéke a Balaton-felvidéki borvidék, a Tapolcai medence a Badacsonyihoz tartozik. Nincs sok jelentősége, BOR lehetne a Balaton-felvidéki Olaszrizling rövítése is, de a Bács-hegyi olaszrizlingre sem lenne megtévesztő. 

Van még egy szempont, ami miatt jogosan kerül a BOR megjelölés a Kőróka Bács-hegyi, Balaton-felvidéki, Badacsonyi Olaszrizligjére. Gondosan készített, kitűnő bor van a palackban, sőt a palackokban: csupa "szép" bor a Kőróka kínálata. Amikor megkóstoltuk a Barik-ot, (lásd kép Tótiból, a tiszta igazat mondom) Juci a címben idézett módon kiálltott fel: "ezentúl ez lesz a kedvenc fehérborom". 

A cimkék is nagyon jól kínálják a borokat: szép a logo, jók a nevek, vidám borozásra invitál. Már csak ki kellene próbálnotok a BOR-t, a BARIK-ot (a barrique hordóban érlelt olaszrizling válogatást és a Feleségem Borát, a félédes változatot. Utána biztos rá fogtok járni, bíztatás nélkül is. 

Gyertek az iFbe, van BOR, és sokféle bor meg finom ételek sőt jazz is. Tudtátok? 
_







2014. szeptember 22.

Kávéház és logika



Mazur egy "Scottish Cafe"  probléma díját adja át
Per Enfelnek (36 évvel a probléma felvetése után) 
Azért nem írok a vendéglátó ipari logikáról, mert az nekem kínai (nem mint a kínai maradék tétel, az is kínai, de értem). Már eleve a vendéglátó ipar szó gyanús, ellentmondás van benne: hogy lehet iparilag vendéglátni? Ipari vendégeket talán, akiket egy alvállalkozó biztosít? 

Viszont az igazi logikáról is lehet a kávéház kapcsán beszélni (nem is beszélve arról, hogy jobb időkben és jobb helyeken (ld kép) kávéházban szokás volt matematikát csinálni. Másrészt annak, aki eleve nem irtózik a gondolkodástól (pl. nem megélhetési politikus) szórakoztató egy kicsit fárasztani az agyizmait. 

Smullyan említi ezt a vendéglői kiírást: A JÓ ÉTEL NEM OLCSÓ, AZ OLCSÓ ÉTEL NEM JÓ. Néhány agyi karlendítés és megállapíthatjuk, hogy ez a két állítás ugyanazt jelenti, nevezetesen, hogy a jó ételek és az olcsó ételek halmaza diszjunkt. Na persze, attól, hogy kétszer mondják, még nem biztos, hogy igaz, de elég csak az egyik állítást vizsgálni. Az iFben igaz, de nem standard üzleti logikát alkalmazunk: a nem olcsó ételeket olcsón adjuk. 

A múltkor Kópé mondott Zsófinak egy logikusos feladatot, és Zsófi meg is oldotta (smile). Itt a feladat egy változata, (azért is változtattam, hátha Zsófi olvassa és nekiugrik másodszor is):

Három logikus beül az iFbe, Zsófi megy oda hozzájuk. A beszélgetés így folyik:
Zsófi: Mind a hárman sört kértek?
1. logikus: "Nem tudom."
2. logikus: "Nem tudom."
3. logikus: "Nem."

Hány sört visz ki a Zsófi? 
Azt is kérdezhetném, hogy miért csak a 3.logikust kérdi: "És Te mit kérsz?"

Na mára ennyi, gyertek az iFbe, van még sör!
_