Elsőre ez úgy hangzik, mint a békeharc. A lekvár ugyanis gyümölcsből készül, édes, sőt édesség. A hagymát meg szalonnával és kenyérrel eszi a paraszt (és mi is, amikor nem látják a tudálékos tudatos táplálkozók). Aztán megnézünk egy francia főzős filmet, irány gourmandia.
Milyen a hagyma íze? Egy, a megismerés nehéz kérdései közül. Ki talál ki ilyet? De ha már van, akkor megtrükközni nem áll sokból: ne csípjen, és legyen másképp hagymaízű. A lényeg: édes (karamellizált méz) valami savanyú (balzsamecet), egy kis csipős (bors) és el ne felejtsük a szárnyalásban a lilahagymát, karikára vágva, (meg levenni a platniról az egészet mielőtt megég).
Egy változat (Juci): balzsamecet helyett szőlő hámozva magozva (must sőt verjus), szekfűbors, szilva, és hogy kalandosabb legyen, zeller. Az iFben Ricsi (Tóth Ramsay) korszak van, nem pont ezzel, de hasonló finomságokkal.
_
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése